A flóra- és vegetációlapok, a növények
  _______________________________________

  A honlapunkon bemutatott taxonokat és rendszert a legújabb közkézen forgó egységes flóramű, az "Új magyar füvészkönyv" (lásd: irodalomjegyzékek egyes oldalak végén) című növényhatározó kiadvány taxonómiája és rendszere alapján törekszünk megadni. Didaktikai okokból és az anyagunk "alapvetés" jellege miatt ezt használjuk még akkor is, ha egyes újabb tudományos eredmények esetleg ezen már túlmutatnak, de közkézre szánt, széles kör számára kibocsátott egységes flóraműben azok még nem elérhetők.
Újabb információk - amennyiben tudomásunkra jutnak - a megfelelő helyeken megjegyzésekben vagy az irodalomjegyzékekben feltüntetett irodalmakban találhatók.

Magyarország növényeinek fotógyűjteménye. Az anyagban a magyarországi növényvilág (flóra) tagjai közül a harasztokat, a nyitvatermő^* és zárvatermő vadon élő fajokat mutatjuk be, más kategóriák fajai csak kivételes esetben (pl.: makroszkópikus zöldmoszatok) kerülnek bemutatásra. Azokat válogattuk össze, amelyek a vadnövényeink - vadvirágaink, vagy termesztésből, kertekből, parkokból, temetőkből legalább időlegesen kivadulni, "kiszökni" képesek, vagy a művelt területekről indulva, még ha emberi közreműködéssel is (pl.: kirándulók által véletlenül elszórt magokból "kiszökve", kiterjedve, járművek által elhurcolva), a természeti területeinken legalább időlegesen megtelepedni képes kultúrfajok. Természetesen, amelyekről áll rendelkezésünkre fénykép.

Néhány esetben Magyarország tájainak növényzete mellett a Kárpát-medence és Kárpátok területéről, a jelenlegi országhatárokon kívülről is bemutatunk növényfajokat, amennyiben van a nemzetségnek hasonló, "nálunk" előforduló faja, pl.: nadálytő, májvirág... Előfordul, hogy egy adott, "nálunk" is előforduló fajról "külföldön" készítettük a fotót, ez esetben törekszünk rá, hogy ezt jelezzük.
Számunkra a legszebb vadnövények és a közönséges gyomok is egyformán fontosak.

Nem célunk kultivált fajokat, dísznövényeket, élelmiszerfajokat bemutatni, ha azok elvadulása, "kiszökése", esetleg más "vad" fajjal való hibridképzése nem jellemző vagy csak igen-igen ritkán és rövid időre történik meg. Kivételt képeznek a cönológiailag és ökológiailag jelentős, tömegesen ültetett élőhely- és tájképalakító fajok, pl.: nemesnyárak, fenyők, platán, vadgesztenye, francia juhar, ginkgo, aranycserje...

A fajleírásokban törekszünk a szisztematikusságra: előbb a habitust és morfológiát, majd a jellemző élőhelytípust, a természetességi-természetvédelmi státuszt, végül az egyéb jellemzőket (pl.: speciális felhasználás) adjuk meg. Az anyagunk szövege nem növényhatározó, hanem egy szabad szemmel, "ránézésre" történő ismertető megadására törekszünk. Ezért általában mellőzzük azoknak a határozóbélyegeknek és tulajdonságoknak a bemutatását, amelyek egy kézinagyítónál és egy terepi késnél (a növény felvágásához, gyökerének kiásásához) komolyabb felszerelést igényelnek. Természetesen néha a határozáshoz csak mikroszkóppal látható vagy a növény szárításával illetve egyéb manipulációkkal előtűnő jellegek is elengedhetetlenek, így ha valaki ezen képes anyagunk segítségével "határozni" is akar, néha kell, hogy számítson ezekre a hiányosságokra a leírásainkban.

A fotók (fellelt növényegyedek) közül igyekszünk olyanokat válogatni, amelyek a bemutatandó taxon "típusos" morfológiáját mutatják. Egyes esetekben, amikor nem leltünk még fel tökéletesen típusos példányt (pl.: kedvezőtlen időjárás, rossz termőhely, lekaszálás és újranövés, feltételezhető hibridizáció miatt), előfordul, hogy mégis bemutatunk olyat, amely "atípusos".
Azonban olyan növényeknél, amelyek esetében a terepen járva nem ritkán találkozhatunk természetes körülmények között növekedett atípusos formával, esetleg két faj közötti "átmeneti" formával, törekszünk ezek a bemutatására is.
Nem feltétlenül törekszünk a fotókat az adott faj életszakaszainak sorrendjében sorbaállítani, bár ha van róla fotónk, igyekszünk a fajt a különböző fejlődési stádiumaiban is bemutatni.
A szakirodalmak határozójegyein és szakkifejezésein túl gyakran saját megfigyeléseink, tapasztalataink alapján is megadunk - bízunk benne, hogy autentikus - meghatározó/elkülönítő jellemzőket. Ezzel (is) igyekszünk anyagunkat valamivel többé tenni egy "csináljuk három könyvből egy negyediket" -típusú dolognál.
A megadott morfológiai jellemzők - ha csak külön mást nem említünk - a kifejlett növényre ill. a kifejlett szerveire vonatkoznak. Mivel anyagunk elsődlegesen nem növényhatározó, gyakran adunk meg "képlékeny" meghatározást is, pl.: kicsi, nagy, rövid, hosszú, széles, keskeny, alacsony, magas, stb., bízva benne, hogy e helyen, beilleszkedve a többi meghatározó jellemző közé, a célnak ezek is megfelelnek.

A vegetációt a nagyobb- és közepes szintű, élőhelytípus- és megjelenésjellegű cönoszisztematikai rendszeregységek szerint csoportosítjuk, és az egyes csoportokon belül (különösen a fás vegetációk esetében) törekszünk a jellemzőbb, gyakoribb társulások bemutatására is.

Célunk elsősorban a vizuális rögzítés elősegítése, ezért a minél több hazai növényfaj lehetőleg több képen történő bemutatására helyezzük a fő hangsúlyt, nem a részletes leírásokra, bár egyes esetekben - pl.: tölgyek, szőlők, keserűfüvek, imolák, kutyatejek, tyúkhúrok - a részletes, sokszor összehasonlító jellegű leírások elkerülhetetlenek a fajok elkülönítéséhez. A leírások elsősorban a szabad szemmel, legfeljebb kézinagyítóval, a morfológiai alapokon történő felismerhetőséget és a fellelhetőség ismertetését szolgálják.

Az anyag iskolások, botanikát tanulók és biológia tanárok számára, képnézegetés és a rendszertani, cönológiai alapismeretek kiegészítése céljából készült. Igényesebb autodidakták és tudományos szintű felhasználók, növényt határozni kívánók számára komolyabb flóraművek állnak rendelkezésre, lásd: a "flóra"-rész bevezető leírásának végén az irodalomjegyzéket.

A szerzők

________
*: Lásd: Rendszertan/fogalomtár...

---