| Betűméret: | » kisebb | » nagyobb |
A honlapról
____________________________
Növényismeret: harasztok, vadvirágok, fák és cserjék, élőhelyek, rendszertan, természetvédelem... Leírások, fotók. Fényképes
herbárium (növénygyűjtemény).
Képes anyagunkat elsősorban a tanítási órákhoz demonstrációs célra ajánljuk, de használható
önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, versenyfelkészüléshez, gyakorláshoz, önképzéshez - növénytani, botanikai oktatási segédanyag. Reméljük, hogy alkalmas még a növényvilágunk szépségeinek és gazdagságának bemutatására is.
Évtizedes távlatokra visszatekintve először csupán oktatást segítő anyagot kívántunk készíteni, de ezen mára túllépve-továbblépve
jelenlegi anyagunkat úgy jellemeznénk, hogy a herbárium jelleg ugyanolyan fontos mint az oktatóanyag-jelleg.
Tehát lényeges a magyarországi növényfajok és
élőhelyek bemutatása is: a növényfotók és szöveges leírások, egyes esetekben konkrét adatok fajokról és élőhelyeikről, lelőhelyeikről.
Nem online fényképes növényhatározó - nem tartalmaz keresőkulcsokat -, de segítség lehet vadnövény növényhatározó munkákban is.
Egy növényrendszertani-morfológiai összefoglaló is segíti a botanikát tanulni vágyó felhasználókat.
Flóránkat és vegetációnkat igyekszünk minél teljesebben bemutatni. Hazai növényeink közül jelenleg körülbelül
százharminc növénycsaládnak nagyjából ezerhatszáz fajáról (őshonos, vadon
élő és meghonosodott növényről),
negyven vegetációtípusról, a leggyakoribb (kb. harminc) növénycsaládok felismerhetőségének fontosabb jellegeiről
adunk didaktikus leírást, és több mint nyolcezer
fotót adunk közre a terepbotanikával is foglalkozó tanár páros
sok évtizedre visszatekintő, Magyarország növényeit felölelő fotógyűjteményéből.
Az anyag a szerzők saját digitalizált diaképeit és digitális fotóit jeleníti meg - néhány kivételével, melyeket ismerőseinktől, barátainktól kaptunk, melyeket ez úton is köszönünk!
240 fényképes ismétlő-ellenőrző kérdés is segíti a diákok és tanárok munkáját a fák és cserjék, a vadvirágaink, a vegetációtípusok és növénytársulások megismerésében, a növényrendszertan gyakorlásában. Egy egyszerűsített összefoglalót is közzéteszünk a növényrendszertan-növényhatározás tudománytörténetéről és a tudományos latin nyelv használatának legfontosabb szabályairól.
Az anyagot folyamatosan fejlesztjük újabb flóra- és vegetációlapok hozzáadásával, amikor sikerül újabb természetfotókat készíteni a vadon termő növényeinkről.
↻ A szakmai anyag utoljára frissítve: 2023. 09. 21. - új fajok, új fotók, termésmorfológia
[Ha bármikor gyors áttekintést szeretne a honlap anyagáról,
kattintson a lapok alján lévő » Honlaptérkép-menüre!]
A flóra- és vegetációlapok, a növények
_______________________________________
Magyarország növényeinek fotógyűjteménye.
Az anyagban a magyarországi növényvilág (flóra) tagjai közül a harasztokat, a nyitvatermő-(*) és zárvatermő vadon élő fajokat mutatjuk be, más kategóriák fajai csak kivételes esetben (pl.: makroszkópikus zöldmoszatok) kerülnek bemutatásra. Azokat válogattuk össze, amelyek a vadnövényeink - vadvirágaink, vagy termesztésből, kertekből, parkokból, temetőkből legalább időlegesen kivadulni, "kiszökni" képesek, vagy a művelt területekről indulva, még ha emberi közreműködéssel is (pl.: kirándulók által véletlenül elszórt magokból "kiszökve", kiterjedve, járművek által elhurcolva), a természeti területeinken legalább időlegesen megtelepedni képes kultúrfajok. Természetesen, amelyekről áll rendelkezésünkre fénykép.
Néhány esetben Magyarország tájainak növényzete mellett a Kárpát-medence és Kárpátok területéről, a jelenlegi országhatárokon kívülről is bemutatunk növényfajokat, amennyiben van a nemzetségnek hasonló, "nálunk" előforduló faja, pl.: nadálytő, májvirág... Előfordul, hogy egy adott, "nálunk" is előforduló fajról "külföldön" készítettük a fotót, ez esetben törekszünk rá, hogy ezt jelezzük.
Számunkra a legszebb vadnövények és a közönséges gyomok is egyformán fontosak.
Nem célunk kultivált fajokat, dísznövényeket, élelmiszerfajokat bemutatni, ha azok elvadulása, "kiszökése", esetleg más "vad" fajjal való hibridképzése nem jellemző vagy csak igen-igen ritkán és rövid időre történik meg. Kivételt képeznek a cönológiailag és ökológiailag jelentős, tömegesen ültetett élőhely- és tájképalakító fajok, pl.: nemesnyárak, fenyők, platán, vadgesztenye, francia juhar, ginkgo, aranycserje...
A fajleírásokban törekszünk a szisztematikusságra: előbb a habitust és morfológiát, majd a jellemző élőhelytípust, a természetességi-természetvédelmi státuszt, végül az egyéb jellemzőket (pl.: speciális felhasználás) adjuk meg. Az anyagunk szövege nem növényhatározó, hanem egy szabad szemmel, "ránézésre" történő ismertető megadására törekszünk. Ezért általában mellőzzük azoknak a határozóbélyegeknek és tulajdonságoknak a bemutatását, amelyek egy kézinagyítónál és egy terepi késnél (a növény felvágásához, gyökerének kiásásához) komolyabb felszerelést igényelnek. Természetesen néha a határozáshoz csak mikroszkóppal látható vagy a növény szárításával illetve egyéb manipulációkkal előtűnő jellegek is elengedhetetlenek, így ha valaki ezen képes anyagunk segítségével "határozni" is akar, néha kell, hogy számítson ezekre a hiányosságokra a leírásainkban.
A fotók (fellelt növényegyedek) közül igyekszünk olyanokat válogatni, amelyek a bemutatandó taxon "típusos" morfológiáját mutatják. Egyes esetekben, amikor nem leltünk még fel tökéletesen típusos példányt (pl.: kedvezőtlen időjárás, rossz termőhely, lekaszálás és újranövés, feltételezhető hibridizáció miatt), előfordul, hogy mégis bemutatunk olyat, amely "atípusos".
Azonban olyan növényeknél, amelyek esetében a terepen járva nem ritkán találkozhatunk természetes körülmények között növekedett atípusos formával, esetleg két faj közötti "átmeneti" formával, törekszünk ezek a bemutatására is.
Nem feltétlenül törekszünk a fotókat az adott faj életszakaszainak sorrendjében sorbaállítani, bár ha van róla fotónk, igyekszünk a fajt a különböző fejlődési stádiumaiban is bemutatni.
A szakirodalmak határozójegyein és szakkifejezésein túl gyakran saját megfigyeléseink, tapasztalataink alapján is megadunk - bízunk benne, hogy autentikus - meghatározó/elkülönítő jellemzőket. Ezzel (is) igyekszünk anyagunkat valamivel többé tenni egy "csináljuk három könyvből egy negyediket" -típusú dolognál.
A megadott morfológiai jellemzők - ha csak külön mást nem említünk - a kifejlett növényre ill. a kifejlett szerveire vonatkoznak. Mivel anyagunk elsődlegesen nem növényhatározó, gyakran adunk meg "képlékeny" meghatározást is, pl.: kicsi, nagy, rövid, hosszú, széles, keskeny, alacsony, magas, stb., bízva benne, hogy e helyen, beilleszkedve a többi meghatározó jellemző közé, a célnak ezek is megfelelnek.
A vegetációt a nagyobb- és közepes szintű, élőhelytípus- és megjelenésjellegű cönoszisztematikai rendszeregységek szerint csoportosítjuk, és az egyes csoportokon belül (különösen a fás vegetációk esetében) törekszünk a jellemzőbb, gyakoribb társulások bemutatására is.
Célunk elsősorban a vizuális rögzítés elősegítése, ezért a minél több hazai növényfaj lehetőleg több képen történő bemutatására helyezzük a fő hangsúlyt, nem a részletes leírásokra, bár egyes esetekben - pl.: tölgyek, szőlők, keserűfüvek, imolák, kutyatejek, tyúkhúrok - a részletes, sokszor összehasonlító jellegű leírások elkerülhetetlenek a fajok elkülönítéséhez. A leírások elsősorban a szabad szemmel, legfeljebb kézinagyítóval, a morfológiai alapokon történő felismerhetőséget és a fellelhetőség jellemzését szolgálják.
Az anyag iskolások, botanikát tanulók és biológia tanárok számára, képnézegetés és a rendszertani, cönológiai alapismeretek kiegészítése céljából készült. Igényesebb autodidakták és tudományos szintű felhasználók, növényt határozni kívánók számára komolyabb flóraművek állnak rendelkezésre, lásd: a "flóra"-rész bevezető leírásának végén az irodalomjegyzéket.
A honlapunkon feltünetetett taxonokat és rendszert az "Új magyar füvészkönyv" (kiadva: 2009-ben /I. kötet - határozókulcsok/ és 2011-ben /II. kötet - ábrák/) rendszere-anyaga alapján törekszünk megadni, még akkor is, ha az újabb tudományos erdmények esetleg ezen már túlmutatnak. Az új eredményeket - amennyiben tudomásunkra jutnak - a megfelelő helyeken megjegyzésekben mutatjuk.
A szerzők
________
*: Lásd: Rendszertan/fogalomtár...
