Cserjetermetű, ritkán többtörzsű fácska. Biztos ismertetőjele, hogy a virágban a bibe egy (kivételesen kettő, de
az egyik hamar elsorvad, terméktelen, így a csontár a termésben csak egy). A csésze közepes-kicsi, széles háromszög-
vagy hasábforma.
Virágtalan állapotban
legjobb ismertetőjele, hogy leveleinek szeldeltsége a féllemez közepét eléri,
általában meg is haladja, és az egyes karéjok csak
a végükön fogacskásak, a levélfonák kissé szürkésen viaszos lehet. A virágos ágak pálhája - ha van - kettéosztott, kissé görbült ("sarlós"), ép vagy a
domború oldalán fogacskás-fűrészes szélű. A termés tojásdad-hosszúkás.
Alfaja, változatai is vannak. Ritkán nemcsak fehér, hanem rózsás virágú formája is előfordul.
Tölgyesek faja, de országszerte sokfelé gyakori (erdőleromlásokban, cserjésekben, bozótosokban is).
Néhány nemesített fajtáját dísznövénynek ültetik.
Célirányos szakirodalmakban - például lásd: irodalomjegyzék (» flóra/ismertető)! - a Kárpát-medencei és hazai galagonyák több
fajcsoportra osztottak
és ezeken belül az aktuális növényhatározókban feltüntetett taxonokon túl más taxonokat (faji szinten is) is jeleznek,
illetve számos állandósult vagy ideiglenes hibridet is leírnak.