Betűméret: | » kisebb | » nagyobb |
A virágkocsányok közül az alsók csak kevéssel hosszabbak mint a felsők, az alsók idősen oldaltállók-lehajlók.
Az alsóbb virágkocsányok végén szögbeni törés (!) jellemző (a virágtengely nem a kocsány vonalában
folytatódik, hanem megtört vonalban). A tok hosszanti barázdái közötti szögek
felülről nézve nem egyformák: tompább és hegyesebb szögek váltják egymást körben (!).
A lepel fehér, kívül zöldes színű sávval.
A levelek keskenyek, hosszúak, típusosan fehéres csíkkal, ált. felállók és jóval magasabbak, mint a virágzat.
A murvalevelek hosszúak, túlérik a virágkocsány fele hosszát, de elérhetik a teljes hosszúságát is.
Fiókhagymák vannak.
Száraz sztyepprétek faja, de néhol (pl.: Hatvan-Gyöngyösi-sík) degradált helyeken is, kertekben, útszéleken is
előfordul. Nem gyakori.
Az » ernyős madártejhez és a » pusztai madártejhez hasonló, ezért mind együtt: O. umbellatum agg.
[Megj.: A fiókhagymák megléte ált. kiásással ellenőrizhető biztosan, de amennyiben vannak, akkor hagymánként 1-3 vékony, szálas-fonálszerű, felálló-elhajló levelet fejleszthetnek, amelyek a virágzó szár közelében helyezkednek el. Ebből is következtethetünk.]