Betűméret: | » kisebb | » nagyobb |
A virágkocsányok közül az alsók - melyek ált. oldalra állók - hosszabbak, mint a felsők,
ezért a fiatal virágzat sátorozó fürt formát vesz fel. A virágtengelyek legvége egyenes, a legalsók vége
lehet kissé szögben tört.
A lepel fehér, kívül zöldes színű sávval. A levél keskeny,
hosszú, fiatalon a színén középen fehéres csíkkal. A levelek nem hosszabbak mint a fejlett virágzat,
oldaltállók-visszahajlók. A murvalevelek rövidek, nem érik el
a virágkocsány fele hosszúságát.
Rendszerint sok (de legalább 5-10) apró, hamar keskeny-szálas levelet hozó fiókhagymája is van.
Száraz és mezofil gyepekben, nyíltabb erdőkben, néha degradált helyeken is, sokfelé előfordul.
A » pusztai madártejtől virágzó állapotban csak a földfeletti részek segítségével nehéz elkülöníteni (ezért mindkettő O. umbellatum agg.), de a terméstok morfológiája vagy a fiókhagymák megléte már jó elkülönítő jelleg.
[Megj.: A fiókhagymák megléte ált. kiásással ellenőrizhető biztosan, de amennyiben vannak, akkor hagymánként 1-3 vékony, szálas-fonálszerű, felálló-elhajló levelet fejleszthetnek, amelyek a virágzó szár közelében helyezkednek el. Ebből is következtethetünk.]