Felálló szárú, típusosan ágas, középmagas-magas (- 1 m) növény, kopasz vagy kissé merevszőrű.
A virágok hosszú, megszakított álfüzért alkotnak, a
virágcsomók kevés virágúak, a végálló fejecske nem nagyobb az oldalsóknál.
A párta kifejezetten kékes-ibolyaszínű vagy ritkán világosabb kékes-ibolya, a párta csöve típusosan hosszú,
a cimpák előreállók, csak a cimpavég hajlik ki oldalra.
A murvalevelek keskenyek,
szélesedő vállúak, lekerekített, vagy szíves vállal lefutók, ált. rövidebbek mint a hozzájuk tartozó virágok.
Az alsó levelek lemeze hosszan nyélrefutó. Az idős szár gyakorta pirosasbarna.
Mészkedvelő
sziklagyepek, füves sztyepplejtők, karsztbokorerdők faja. Ritka. Védett.
[Megj.: A » csomós harangvirággal összetéveszthető, de ennek típusosan vannak/lehetnek hosszú oldalágai, annak típusosan nincsenek ilyenek; ennek a végálló virágai nem csomóban találhatók (a számuk csak egy vagy néhány, illetve a végálló "csomó" nem nagyobb az oldalsóknál), annak pedig nagyobb, kifejezett, az oldalsóknál nagyobb, sok virágú végálló csomója van.]