Közepes-nagy termetű aszatfaj, felálló szárú és kissé ágas, de kaszálás után újranőve (mivel olyan helyeken nő,
gyakran így találkozunk vele) alacsonyabb és
terebélyesen sokágú.
A levelei ülők vagy igen rövid nyelesek, hosszúkások, a lemezük lapos, kissé tüskés szélűek, a felsők tk.
épek, az alsók nem mélyen, szögletesen karéjosak. A levéllemez a száron nem fut le.
A növény kopasz vagy gyengén pelyhes, a levél a fonákon lehet kissé
molyhosabb.
Szántóföldek, parlagok, útszélek, irtások, gyomtársulások gyakori növénye.