A növény közepes-nagy (0,5-1,2 m) termetű. A szár zöld, kevés és apró vörösesbarna sávocskával, a
levélnyelek vörösesbarnák. A levelek 3-5 karéjúak, a levélszél durván és kissé távol
fogas-fűrészes. A termés töviseinek szinte mindegyike hegyes csúcsú /nem horgas (!)/, a tövisek hosszúak (!),
a közepüktől kezdődően kissé ívesen hajlottak (!), közepesen dúsan szőrösek. A termés szarvai kúposak,
simák, a legvégük kissé
egymás felé hajló apróhorgas. A termés felszíne nem/alig mirigyes.
A X. orientale Magyarországon való
előfordulása az irodalmak alapján "csak" valószínűsíthető. Magyar neve a határozókönyv alapján is javasolt név.
Az általunk fellelt habitust nem tekintjük
a taxon jelenlétét feltétlenül bizonyító érvényűnek, mert hasonlít az olasz szerbtövisre
(X. italicum), de elsősorban a termés töviseinek jellemzői alapján a fellelését lehetségesnek tartjuk.
Bár hazai irodalmak szerint a keleti szerbtövisnek is horgas (és emellett ívelt) tövisei vannak, de
külföldi irodalmak az X. orientale agg.-ba sorolják az ívelt és hegyes /nem horgas/ tövisű habitust.
A Gyöngyös-Hort közút mentén mint szántóföldi gyom (2021 szeptemberében):