A flóra - Magyarország növényvilága, fényképes herbárium
A flóramenükben (a bal oldali menüsávban) a növényneveket a magyar ABC szerinti sorrendben csoportosítottuk.
A növényneveket általában előbb a nemzetségek szerint, majd a fajnév kezdőbetűje szerint soroljuk, pl.:
» kökörcsin - fekete: fekete kökörcsin
» imola - budai: budai imola
» nőszirom - tarka: tarka nőszirom
Egyes fajnevek utáni (+) jelölésen hagyva az egérkurzort, a nemzetség további, az abc más menüpontjaiból elérhető taxonjait kapjuk egy előugró információs sávban.
A flóralapok fényképei - hacsak az egyes fotóknál nem adunk meg más
információt - a címben megjelölt fajt/alfajt/altaxont mutatják. Előfordul azonban, hogy ha a fajnak vannak alfajai vagy változatai
vagy más altaxonjai és ezt vagy nem határoztuk meg olyan szinten vagy a fotón nem jól láthatók a megkülönböztető jellegek,
akkor a fotók ebből a szempontból "kevertek" és nincs megjelölve, hogy a fotón melyik altaxon látható.
Törekszünk rá, hogy egy flóralapon több egyedről is legyen fotó, ugyanakkor törekszünk arra is, hogy az ugyanazon egyedről készült fotók egymás közelében/egymás után legyenek elhelyezve. Mindamellett, hogy az ugyanarról az egyedről készült fotók egymás után találhatók és nem más egyedekkel keverve, ahol fontosnak látjuk, az egyedszintű elkülönítést vízszintes vonallal is jelezzük.
A fajnév-menükben nem az ún. "szoros ABC"-t hanem a valós betűsorrendet használjuk, tehát pédául az "á, é, í, ó" kezdetű nevek külön csoportot alkotnak az "a ,e, i, o" kezdetűek után.
A családok szerinti rendezésben a családnevek utáni zárójeles számok a család aktív flóralapjainak számát mutatják. Ez nem minden esetben egyezik meg a bemutatott fajok számával is, mert egy flóralapon néhány esetben 2-3 vagy még több fajt mutatunk be, amennyiben így láttuk célszerűnek, vagy más okok miatt alakult így és még nem változtattuk meg ezt.
A legújabb törekvések - legfeljebb a monotipikus nemzetségek fajai kivételével - a magyar nevek esetében is a kettős elnevezéseket prefrálják, pl.: nagyezerjófű = kőrislevelű nagyezerjófű, sebforrasztófű = parlagi sebforrasztófű, saspáfrány = közönséges saspáfrány, macskahere = gumós macskahere, stb. Ezt az elnevezésformát törekszünk használni a flóralapjainkon.
A választómenü a növények magyar tudományos neveit tartalmazza. Ha vannak széleskörben használt egyéb nevek, egyes esetekben előfordul, hogy a menüben nincs feltüntetve minden név, ezeket a flóralapon lehet megtalálni, pl.: spanyol pozdor/feketegyökér, gyermekláncfű/pongyola pitypang.
- A fajnevek írásánál azt a helyesírási formát követjük, amely, ha nem mondatkezdő vagy nem címsor, a magyar fajneveket kis kezdőbetűvel írja, pl.: koloncos legyezőfű, csombormenta. Kivételt képeznek a személyneveket tartalmazó fajnevek, pl.: Janka-tarsóka, Waldstein-pimpó.
A most legszélesebb körben használatos magyar- és latin tudományos neveken túl igyekszünk megadni a társneveket és szinoním neveket is (a fogalmakat részletesebben lásd a rendszertan résznél). Megadjuk még - ha vannak - a használtabb népies neveket is.
A növénynevek néha változnak, amennyiben ez rendszertani változások vagy nyelvtani okok miatt indokolt. Oldalainkon igyekszünk a legújabb magyar irodalmak által használt latin és magyar neveket megadni, néhol figyelembe véve (megemlítve vagy akár előtérbe is helyezve) szakemberek által javasolt célszerűbb, de esetleg még meg nem valósult változásokat is, lásd pl.: a rendszertani fogalomtár irodalomjegyzékében a "novenynev.hu" irodalmat.
Egyes kérdéses fajok/alfajok és változatok a még régebbi, régebbi és legújabb taxonómiai irodalmakban más-más besorolás szerint vannak feltüntetve, pl.: a még régebbi határozókban az egynyári seprence és ligeti seprence között alfaji különbség van, a régebbiekben faji-, az újabban ismét alfaji. Ilyen esetekben a rendelkezésünkre álló legújabb irodalmak alapján soroljuk be az adott növényeket. Amennyiben valamely régebbi flóralapon még nem a legújabb besorolást alkalmazzuk, igyekszünk folyamatosan javítani.
A fellelt növény rendszerbe való besorolásakor a legújabb hazai határozó/leíró flóraművek határozóbélyegeit és leírásait vesszük figyelembe. Néhány kivételes esetben előfordul azonban, hogy inkább külföldi irodalom taxonómiai besorolása alapján adjuk meg egy általunk fellelt növényegyed (állomány, populáció) nemzetségbeli, faji hovatartozását, vagy az alapján adunk fajleírást. Ezt - az indoklással együtt - az adott flóralap leíró részében törekszünk jelezni.
Célunk a Magyarországon előforduló bármely "vadnövény" rendszerező bemutatása, ezért néhány esetben olyan növényegyed (állomány, populáció) fotóját is közétesszük, amelynek rendszertani besorolása előttünk nem teljesen tisztázott, hiszen a növény jelen van, csak az elérhető információink még nem kellően elegendőek hozzá. Ezt a flóralapokon törekszünk is megemlíteni. Ez esetekben, ha valaki értő, tapasztalt, gyakorlott személy erre rábukkan és javító/pontosító észrevételt kapunk tőle, azt szívesen vesszük! A honlap nem annyira tudományos, hanem inkább ismeretterjesztő volta miatt nem adjuk meg a kettős latin nevek után a leírók személyére vagy más tudományos taxonómiai adatokra utaló megjelöléseket, pl.:
- Aconitum vulparia Rchb. helyett csak Aconitum vulparia,
- Anemone sylvestris L. helyett csak Anemone sylvestris,
- Medicago monspeliaca (L.) Trautv. helyett csak Medicago monspeliata,
- Gagea pusilla (F. W. Schm.) R. et Sch. helyett csak Gagea pusilla stb.
Jelmagyarázat:
Rövidítések:
- ált.: általában,
- tk.: többé-kevésbé.
A flóralapokon az elterjedési térképek a leggyakoribb előfordulási területekre utalnak. Például:
K: középhegységeink területei,
Ékh: Északi-középhegység,
Dkh: Dunántúli-középhegység,
A: az alföld; egyes alföldi területek,
A-Ékh: a középhegység alföldi peremterületei,
Éa: Északi-alföld,
Dt, D: Dunántúl,
NyD, DD:: Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl,
Ny: nyugati határterületek,
E: az egész ország területén, többfelé, többféle termőhelyen is, *
(*: Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a növény bármilyen
termőhelyen előfordul és nem feltétlenül gyakori növény.)
N: nincs jellemző élőhelye, pl.: néhol/többfelé ültetik és a közelbe
kivadul(hat).
Például:
Ritka fajok esetében a térképen egy-egy pont jelöli az előfordulási helyet.
Például:
Meg nem jelölt térkép arra utal, hogy a faj elterjedése még kérdéses.
"N"-el jelölést alkalmazunk még akkor is, ha nem adható meg (vagy nem célszerű megadni) egyértelmű elterjedés, pl.: az inváziv, terjedőben lévő aranyvessző-fajok esetében is.
__________________
Néhány fogalom:
A növényfajok eredetére és elterjedtségére vonatkozóan az alábbi fogalmakat használjuk:
- Kozmopolita: az a faj, amelynek elterjedési területe több földrész (gyakran minden földrész) azonos- vagy hasonló jellemzőjű klímaöveire kiterjed. Ilyen pl.: a királyharaszt.
- Szórt areájú faj: az a faj, amelynek elterjedési területe egy földrészen belül több (sok) kisebb-nagyobb, egymástól elszigetelt területen van. Pl.: henye boroszlán.
- Összefüggő areájú faj: az a faj, amelynek (általában nagy) elterjedési területe öszefüggő, nagy területet betölt, pl.: lucfenyő, boróka, réti kardvirág, sápadt kosbor, tarka nőszirom.
- Körülhatárolt areájú faj: az a faj, amelynek elterjedési területe egy földrész egy (vagy néhány) kisebb területén található. Ilyen pl.: a magyar kikerics.
- Endemikus faj: bennszülött, amelynek elterjedési területe kicsi vagy nagyon kicsi, a fajkeletkezési területéről messze nem terjedt ki. Pl: kárpát-medencei endemizmus, pannon endemizmus. Ilyen például a tornai vértő, pilisi len, magyar méreggyilok.
- Reliktum faj: ereklye, amely régebbi klimatikus korszakok maradványaként fordul elő. A növény ereklye jellegével egyben endemikus is lehet, így ezek reliktum-endemikus növények, pl.: pilisi len, magyar kikerics, tornai vértő, magyar méreggyilok.
- Őshonos faj: vegetációtörténeti idők (ezer-tízezer évek) óta a magyar flórában jelenlévő faj, pl.: kocsányos tölgy, közönséges nyír, csomós ebír - gyakorlatilag a természeti környezetben lévő legtöbb fajunk.
- Tájidegen faj: Vegetációtörténeti időkben mérve még rövid ideje (száz évek vagy kevesebb) a magyar flórában jelenlévő faj, amely valamelyest megváltoztatja az eredeti környezeti körülményeket - pl.: túlsavasítja, nitrogénnel túltelíti a talajt mint pl.: a fehér akác; vagy nem alakult még ki a természetes ellensége (ami bekorlátozná az özöngyom jellegét), mint pl.: a parlagfűnek és selyemkórónak; vagy tömeges szaporodásával kiszorítja az élőhelyekről az őshonos fajokat, mint pl.: a magas- és kanadai aranyvessző.
- Jövevény- és behurcolt faj: Más klímaterületekről vagy más földrészekről bevándorolt és megtelepedett, illetve az ember által szándékosan telepített vagy véletlenül behurcolt fajok. Pl.: selymkóró, ürömlevelű parlagfű, kanadai aranyvessző, akác.
- Kivadult faj: Dísz- vagy haszonnövényként ültetett fajok kertekből, parkokból tartósan (feltételezhetően véglegesen) a természeti környezetbe kerülnek, önfenntartó állományai alakulnak ki és más területekre is továbbterjednek. Pl.: sötétlila őszirózsa, csicsóka.
- Kiszökött faj: Dísz- vagy haszonnövényként ültetett fajok kertekből, parkokból, üvegházakból ideiglenesen, pl.: magszórással a közelbe kikerülnek és amíg a környezeti feltételek kedvezőtlenné nem válnak (túl nagy fagyok, hosszabb túl száraz- vagy túl nedves periódus) addig ott akár önfenntartó állományaik is megmaradnak. Pl.: » kommelína, bíboros hajnalka.
- Meghonosodott faj: a flórában flóratörténetileg régebben jelen nem lévő faj, amely az utóbbi időkben került be és mostanra vadon élő, önfenntartó, feltételezhetően a jövőben is maguktól, hosszútávon fennmaradó állományai vannak.
Ugyanakkor úgy helyes egy fajt meghonosodottnak tekinteni, ha egyben az is jellemzi, hogy "megtalálta a helyét" a vegetációkban, azaz nem özöngyom, nem agresszívan terjedő és agresszívan versenyző, hanem "beilleszkedett" valamely társulás(ok)ba.
- Kultúrfaj, kultúrfajta: Emberi nemesítő tevékenység során kialakult új, állandósult taxon, pl.: hibrid, változat, forma. Például: szentendrei rózsa, hibrid platán, "nemesnyár"-fajok/-fajták.
- Gyomfaj: Kultúrterületeken (vetés, ültetvény, járda, út, kert, park, parkerdő, stb.) megjelenő, "nem kívánatos"/"terhes" növények. Gyakorta pionír- és özönnövények. Tekinthetünk "gyom"-nak természetes élőhelyeken megjelenő faj(oka)t is, ha az(ok) megjelenésükkel például őshonos/eredeti vegetációt szorítanak ki.
- Potenciális vegetáció: Emberi beavatkozások nélküli idők fajkészlete, illetve egy terület ilyen eredetű növénytársulása.
A potenciális vegetációnk flóraelemeinek származása:
___________________________________________
Néhány példa a fajok elterjedtség-típusaira:
Boróka - kozmopolita, az északi féltekén a kontinenseken tk. összefüggő areával elterjedt
Királyharaszt - kozmopolita, a Föld nagyrészén jelen van, a kontinenseken szórt areával elterjedt
Tarka nőszirom - kárpáti-közép-európai, összefüggő elterjedésű
Hármaslevelű szellőrózsa - európai, szórt elterjedésű
Tornai vértő, kárpáti bennszülött, néhány, egymáshoz közel lévő, kis kiterjedésű világállománnyal
Pilisi len - pannon bennszülött, egyetlen kis kiterjedésű világállománnyal