Magassásosok, magaskórósok (ÁNÉR: nádasok és mocsarak, nedves gyepek és magaskórósok, egyéb fátlan élőhelyek)
Magassásosok
Magaskórósok
A magassásosok az év nagy részében (néha a teljes évben) víz alatt álló
területeken alakulnak ki nem zsombékoló magassásrét formájában, illetve a kisvízfolyások, sekélytavak, kubikgödrök
mellékén a víztől kifelé haladva, a nádas-gyékényes és a mocsárrét-fűzbokros vegetáció közé ékelődnek. Fő fajaik a nem zsombékoló magas termetű sások,
ezen túl a vízkedvelő nőszirmok, például a mocsári nőszirom. Általában nem fajgazdagok, de a vízellátottságtól függően sok nem tipikus magassásos faj is
jelen lehet, pl.: csetkáka, füzények, közönséges lizinka, szulák-fajok, komló, vadszőlő, az alacsonyabb szinben kúszó boglárka, stb.
Sajátos, idetartozó vegetációforma a zsombéksásos, amelyet a zsombékoló sásfajok adnak, általában közvetlenül a vízparton, vagy elöntött mélyedésekben.
A magaskórós vegetáció kisvízfolyásoktól, tópartoktól távolabb található, legjellemzőbben réti talaj- és klímakörnyezetben.
Közepes- és magas növésű, felálló szárú lágyszárúak adják, melybe a magassásoshoz hasonlóan, a vízellátottságtól függően szárazságtűrőbb fajok is keveredhetnek.
Itt is jellemzők a füzény-fajok, a podagrafű, közönséges lizinka, réti legyezőfű, fényes borkóró,
hosszúlevelű veronika, pasztinák, gilisztaűző varádics. Pázsitfűfaj nem jellemző.
A magaskórós társulások általában mocsárrétekkel és fűzbokrosokkal érintkeznek.
Elsősorban dombvidékeken, alföld és dombvidék találkozásainál találjuk tipikus állományaikat, de fajszegényebb
formáik alföldön is előfordulnak.
Gyakoriak az átmeneti formák a mocsárrétek felé, tipizálni leginkább a jellemző fajok megléte alapján lehet. Tipikus állományaik a napjainkban jelentkező
általános szárazulás miatt is csökkennek és egyre jellemzőbb a magaskórós habitusú ruderália- és szárazságkedvelő fajok megjelenése.
Zsombéksásos (Csaroda, Báb-tava)
A vízben zsombéksásos, a partközelben és a parton nem zsombékoló magassásos (Csaroda, Báb-tava)
Magassásos egy nyáron kiszáradt kisvíz-lefolyás mentén.
Jellemző kép a tipikus, visszahajló levelű sásfajokkal.
Ártéri magaskórós (Szuha-ártér)
Magassásos
Magassásos - a szárazodás miatt betörő, a magaskórósokra is jellemző virágos fajokkal
Magassásos egy csatornában és partján [Bodrog-ártér]
Magassásos lassú folyású kisfolyó mederében és partján [Túristvándi]
Fajgazdag magassásos: páfrány, sás, gyékény is megtalálható
Kákás-gyékényes-magassásos nedves szikesen
Magassásos-mocsárrét:
Patakparti magaskórós
Magaskórós-mocsárrét
Bolygatott nedves terület másodlagos szukcessziója:
a mocsárréti, magassásos és nedves magaskórós fajok egyaránt beterjedtek a területre
Magaskórósba átmenő mocsárrét kiszáradó vizű kis csatorna mellett - jellemző fajok:
pasztinák, murok, gilisztaűző varádics, jakabnapi aggófű, héjakút mácsonya...
Szárazodás miatti mocsárrét - száraz magaskórós átmenet [Északi-Alföld]
Magaskórós (a Szuha-ártérben) helyenként láprét jelleggel
Patakparti magaskórós melyben tömegesen virágzik a csicsóka, a szárazra tör a nád
Szárazodó gyékényes - betörnek a magaskórós vegetációelemek
Patakparti magaskórós dombvidéken: tömeges az orvosi macskagyökér és a réti füzény
A magaskórósokban is terjednek a behurcolt aranyvessző-fajok, ezzel konkurrenciát jelentve
az őshonos vegetációnak
Szárazodó magaskórós nagyjából emberméretű magaskórós-fajokkal (pl.: siskanád, mezei csorbóka)