» Hírlevél | » Tanároknak |
Növényismeret: harasztok, vadvirágok, fák és cserjék, élőhelyek, Magyarország növénytársulásai, rendszertan, természetvédelem.
Leírások, botanikai fotók Magyarország flórájából. Növényfajok: fényképes herbárium (növénygyűjtemény) és botanikai tananyag.
Képes anyagunkat elsősorban az általános- és
középiskolai tanítási órákhoz demonstrációs célra ajánljuk, de használható
önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, versenyfelkészüléshez, gyakorláshoz, önképzéshez - növénytani, botanikai oktatási
segédanyag. Reméljük, hogy alkalmas még a növényvilágunk szépségeinek és gazdagságának bemutatására is és
a csak "szép virágok" fényképeit kereső érdeklődők mellett a botanikát (fajismeretet, növényrendszertant, társulástant)
magasabb szinten tanulók is találnak benne hasznosítható ismereteket.
Munkánkat úgy ítéjük meg, hogy az utóbbi években
- főként a fajismertető és vegetációismertető rész - a befektetett munka jellegét és a honlap tartalmát nézve a botanikai tudományos kutatás szintjét is eléri.
Gondolunk itt arra, hogy egyrészt a leírásokban saját megállapításaink, esetleg hiánypótló megfigyeléseink/értékeléseink bőven vannak,
illetve az előzőekkel együtt a megjelenési-előfordulási adataink akár más tudományos munkákhoz mint citációs
alap felhasználhatók.
Évtizedes távlatokra visszatekintve először csupán oktatást segítő digitális
botanika-tananyagot kívántunk készíteni: növénytan fotókkal.
Ezen mára túllépve a
jelenlegi anyagunkat úgy jellemeznénk, hogy rendszertani gyűjtemény is, azaz a herbáriumjelleg ugyanolyan fontos, mint
az oktatóanyag-jelleg.
Tehát lényeges a magyarországi növényfajok és
élőhelyek bemutatása is: a növényfotók és szöveges leírások, egyes esetekben konkrét adatok fajokról és élőhelyeikről,
lelőhelyeikről. Ezeken túl Magyarország növénytársulásai közül - élőhely-tipizálás alapján csoportosítva - is bemutatjuk a leggyakoribbakat.
Nem online fényképes növényhatározó - nem tartalmaz keresőkulcsokat -, de vadnövények esetében segítség lehet
a növényhatározó munkákban is.
Egy növényrendszertani-morfológiai összefoglaló is segíti a botanikát tanulni vágyó felhasználókat.
Flóránkat és vegetációnkat igyekszünk minél teljesebben bemutatni. Hazai növényeink közül jelenleg körülbelül
százharminc növénycsaládnak nagyjából ezerhatszáz fajáról (őshonos, vadon
élő és meghonosodott növényről),
negyven vegetációtípusról, a leggyakoribb (kb. harminc) növénycsaládok felismerhetőségének fontosabb jellegeiről
adunk didaktikus leírást, és több mint tízezer
fotót adunk közre a terepbotanikával is foglalkozó tanár páros
sok évtizedre visszatekintő, Magyarország növényeit felölelő fotógyűjteményéből.
Az anyag a szerzők saját digitalizált diaképeit és digitális fotóit jeleníti meg - néhány kivételével, melyeket ismerőseinktől, barátainktól kaptunk, melyeket ez úton is köszönünk!
Számos feladatlapon sokszáz szöveges és fényképes gyakorló-ellenőrző kérdés is segíti a diákok és tanárok munkáját a fák és cserjék, a vadvirágaink, a vegetációtípusok és növénytársulások megismerésében, a növényrendszertan gyakorlásában. Egy egyszerűsített összefoglalót is közzéteszünk a növényrendszertan-növényhatározás tudománytörténetéről és a tudományos latin nyelv használatának legfontosabb szabályairól.
Az anyagot folyamatosan fejlesztjük újabb flóra- és vegetációlapok hozzáadásával, amikor sikerül újabb
természetfotókat készíteni a vadon termő növényeinkről, vagy ismerőseink, barátaink ajánlanak fel közzétételre fotót olyan
fajokról/élőhelyekről, vagy információkat egyéb botanikai témákról, amelyekről nekünk még nincsen, vagy mi arról esetleg nem tudunk.
↻ A szakmai anyag 2024. nyarán új fajokkal folyamatosan frissítve...
↻ Továbbiak a [...]/"Újdonságok" - menüpontból...
[Ha bármikor gyors áttekintést szeretne a honlap anyagáról,
kattintson a lapok alján lévő » Honlaptérkép-menüre!]
A honlapunkon bemutatott taxonokat és rendszert a legújabb közkézen forgó egységes
flóramű, az "Új magyar füvészkönyv"
(lásd: irodalomjegyzékek egyes oldalak végén) című növényhatározó kiadvány
taxonómiája és rendszere alapján törekszünk megadni. Didaktikai okokból és az anyagunk "alapvetés" jellege miatt
ezt használjuk még akkor is, ha egyes újabb
tudományos eredmények esetleg ezen már
túlmutatnak, de közkézre szánt, széles kör számára kibocsátott
egységes flóraműben azok még nem elérhetők.
Újabb információk - amennyiben tudomásunkra jutnak - a megfelelő helyeken megjegyzésekben vagy az irodalomjegyzékekben
feltüntetett irodalmakban találhatók.
Magyarország növényeinek fotógyűjteménye.
Az anyagban a magyarországi növényvilág (flóra) tagjai közül a harasztokat, a nyitvatermő* és zárvatermő
vadon élő fajokat mutatjuk be, más kategóriák fajai csak kivételes esetben (pl.: makroszkópikus zöldmoszatok) kerülnek
bemutatásra. Azokat válogattuk össze, amelyek a vadnövényeink - vadvirágaink, vagy termesztésből, kertekből,
parkokból, temetőkből legalább időlegesen kivadulni, "kiszökni" képesek, vagy a művelt területekről indulva, még
ha emberi közreműködéssel is (pl.: kirándulók által véletlenül elszórt magokból "kiszökve", kiterjedve, járművek által
elhurcolva), a természeti területeinken legalább időlegesen megtelepedni képes kultúrfajok. Természetesen, amelyekről
áll rendelkezésünkre fénykép.
A magyarországi őshonos növényeken túl a behurcolt- és jövevényfajokat a leírásukban külön megjelöljük,
az inváziós növények ("özöngyomok") közül a gyakoribbakat és jelentősebbeket pedig a "vegetáció" menüpontról elérhetően
egy külön összefoglalóban is bemutatjuk.
Néhány esetben Magyarország tájainak növényzete mellett a Kárpát-medence és Kárpátok területéről, a jelenlegi
országhatárokon kívülről is bemutatunk növényfajokat, amennyiben van a nemzetségnek hasonló, "nálunk" előforduló
faja, pl.: nadálytő, májvirág...
Előfordul, hogy egy adott, "nálunk" is előforduló fajról "külföldön"
készítettük a fotót, ez esetben törekszünk rá, hogy ezt jelezzük, mert bár ugyanaz a taxon, de élőhelyében vagy kisebb
habitusbeli jellegekben előfordulhat különbség.
Számunkra a legszebb vadnövények és a közönséges gyomok is egyformán fontosak.
Nem célunk kultivált fajokat, dísznövényeket, élelmiszerfajokat bemutatni, ha azok elvadulása, "kiszökése", esetleg más "vad" fajjal való hibridképzése nem jellemző vagy csak igen-igen ritkán és rövid időre történik meg. Kivételt képeznek a cönológiailag és ökológiailag jelentős, tömegesen ültetett élőhely- és tájképalakító fajok, pl.: nemesnyárak, fenyők, platán, vadgesztenye, francia juhar, ginkgo, aranycserje...
A fajleírásokban törekszünk a szisztematikusságra: előbb a habitust és morfológiát, majd a jellemző élőhelytípust, a természetességi-természetvédelmi státuszt, végül az egyéb jellemzőket (pl.: speciális felhasználás) adjuk meg. Az anyagunk szövege nem növényhatározó, hanem egy szabad szemmel, "ránézésre" történő ismertető megadására törekszünk. Ezért általában mellőzzük azoknak a határozóbélyegeknek és tulajdonságoknak a bemutatását, amelyek egy kézinagyítónál és egy terepi késnél (a növény felvágásához, gyökerének kiásásához) komolyabb felszerelést igényelnek. Természetesen néha a határozáshoz csak mikroszkóppal látható vagy a növény szárításával illetve egyéb manipulációkkal előtűnő jellegek is elengedhetetlenek, így ha valaki ezen képes anyagunk segítségével "határozni" is akar, néha kell, hogy számítson ezekre a hiányosságokra a leírásainkban.
A fotók (fellelt növényegyedek) közül igyekszünk olyanokat válogatni, amelyek a bemutatandó taxon "típusos" morfológiáját mutatják. Egyes esetekben, amikor nem leltünk még fel tökéletesen típusos példányt (pl.: kedvezőtlen időjárás, rossz termőhely, lekaszálás és újranövés, feltételezhető hibridizáció miatt), előfordul, hogy mégis bemutatunk olyat, amely "atípusos".
Azonban olyan növényeknél, amelyek esetében a terepen járva nem ritkán találkozhatunk természetes körülmények között növekedett atípusos formával, esetleg két faj közötti "átmeneti" formával, törekszünk ezek a bemutatására is.
Nem feltétlenül törekszünk a fotókat az adott faj életszakaszainak sorrendjében sorbaállítani, bár ha van róla fotónk, igyekszünk a fajt a különböző fejlődési stádiumaiban is bemutatni.
A szakirodalmak határozójegyein és szakkifejezésein túl gyakran saját megfigyeléseink, tapasztalataink alapján is megadunk - bízunk benne, hogy autentikus - meghatározó/elkülönítő jellemzőket. Ezzel (is) igyekszünk anyagunkat valamivel többé tenni egy "csináljuk három könyvből egy negyediket" -típusú dolognál.
A megadott morfológiai jellemzők - ha csak külön mást nem említünk - a kifejlett növényre ill. a kifejlett szerveire vonatkoznak. Mivel anyagunk elsődlegesen nem növényhatározó, gyakran adunk meg "képlékeny" meghatározást is, pl.: kicsi, nagy, rövid, hosszú, széles, keskeny, alacsony, magas, stb., bízva benne, hogy e helyen, beilleszkedve a többi meghatározó jellemző közé, a célnak ezek is megfelelnek.
A vegetációt a nagyobb- és közepes szintű, élőhelytípus- és megjelenésjellegű cönoszisztematikai rendszeregységek szerint csoportosítjuk, és az egyes csoportokon belül (különösen a fás vegetációk esetében) törekszünk a jellemzőbb, gyakoribb társulások bemutatására is.
Célunk elsősorban a vizuális rögzítés elősegítése, ezért a minél több hazai növényfaj lehetőleg több képen történő bemutatására helyezzük a fő hangsúlyt, nem a részletes leírásokra, bár egyes esetekben - pl.: tölgyek, szőlők, keserűfüvek, imolák, kutyatejek, tyúkhúrok - a részletes, sokszor összehasonlító jellegű leírások elkerülhetetlenek a fajok elkülönítéséhez. A leírások elsősorban a szabad szemmel, legfeljebb kézinagyítóval, a morfológiai alapokon történő felismerhetőséget
és a fellelhetőség ismertetését szolgálják.
Az anyagunk bővebb kiegészítéséhez, néhány információ értékeléséhez ajánljuk a "flóra"-rész bevezető leírásának végén az irodalomjegyzéket, illetve egyéb oldalak
végén lévő specifikus irodalmakat.
>A szerzők
________
*: Lásd: Rendszertan/fogalomtár...