[Megj.: Az utóbbi időkben Magyarországon is fel-felbukkanóban van illetve egyes helyeken megtelepedett két adventív
betyárkóró-faj, az Erygeron bonariensis és az E. sumatrensis. A kanadai betyárkóróhoz hasonlítanak,
esetleg vele összetéveszthetők. A határozó leírásukat lásd az irodalomjegyzékben (Wirth T, Csiky J)
jelzett tanulmányban.]
Erygeron canadensis:
Középmagas-magas ( 1-1,5 m) növény, felálló, ált. "egyszálú", de a virágzat ágasan dús. A levelei szálas lándzsásak, ált. ép szélűek (főleg fentebb),
vagy távol-fogasak, esetleg kissé fűrészesek (lentebb). A levelek színe kopasz, de legalább erősen kopaszodó, a levélszél lehet kissé vagy erősebben pillás is. A nagy számú virágai ált.
sűrű bugában állnak, kicsik, a sugárvirágok nyelvei ált. jól, de legalább kissé kilátszanak (!) a fészekből,
fehérek vagy szennyesfehérek. A fészek csúcsosodó tojásdad. A termés bóbitája fehéres színű. A szára gyakran kissé szőrös, másütt a növény kopasz vagy kopaszodó, de ritkábban lehet kissé szőrös is - a szőrök ált. rövidek.
Gyakori, meghonosodott és terjedőben levő egyéves adventív gyomnövény. Parlagokon, szőlőkben és gyümölcsösökben (főképp homokon), felhagyott legelőkön, utak/vasutak mentén özönnövényként is megjelenik.
[Megj.: az "egyszálú", tömött ágrendszerű és virágzatú főtípusa mellett ritkán egy lazábban ágas, kevés virágú típus is megjelenik.
Ez változat is lehet, de nincs külön taxonomizálva (?). Ez esetleg valamelyik » küllőrojt-alfajjal összetéveszthető, de ennek a fészekátmérője kicsi (3-5 mm), annak nagyobb (5-12 mm); ennek a fészekpikkelyei szálasodók és tompás csúcsúak, annak keskeny lándzsásak és hegyesedő csúcsúak; ennek a nyelves virágai kicsik-szálasak és a golyóba magzott repítőszőrös terméscsoportja is kicsi, annak ált. kevésbé szálasak a nyelves virágai és a termésgömbjei is nagyobbak. Általánosságban a betyárkóró kopaszabb-kopaszodóbb, a küllőrojtok szőrösebbek.]
Egy jól fejlett hajtás felső része
Virágai
Terméses hajtása
Habitusképe jellegzetes élőhelyén, gyomtársulásban