Többnyire cserjetermetű, ritkán (néha alföldi ligeterdőben) növekszik
kisebb fácskává. Levelei változatosak.
Biztos ismertetőjele, hogy a bibe kettő-három, a termésben a csontár is több mint egy. A csésze kicsi, széles háromszögforma.
Virágtalan állapotban
legjobb ismertetőjele, hogy levelei a féllemez közepénél nem
mélyebben szeldeltek, és az egyes karéjok nemcsak
a végükön, hanem a szélükön is tk. végig fogacskásak. A levélfonák ált. nem szürkén viaszos,
esetleg lehet kissé szőrös is.
A pálha - ami néha hiányozhat - ált. csipkés-fogacskás, csak ritkán ép-szerű. A termés gömbös vagy ovális (alfaj).
Két alfaja és több változata van, ezek levelükben, virágmorfológiájukban, termésükben kissé különböznek.
Üde erdőkben, tölgy-kőris-szil ligetekben gyakori. Néhány nemesített fajtáját dísznövénynek ültetik.
Célirányos szakirodalmakban - például lásd: irodalomjegyzék (» flóra/ismertető)! - a Kárpát-medencei és hazai galagonyák több
fajcsoportra osztottak
és ezeken belül az aktuális növényhatározókban feltüntetett taxonokon túl más taxonokat (faji szinten is) is jeleznek,
illetve számos állandósult vagy ideiglenes hibridet is leírnak.
A bibe kettő, ritkán három
A levéllemezkék alig szeldeltek
A levéllemezkék alig szeldeltek
A levéllemezkék legfeljebb a lemez feléig szeldeltek, ekkor három (néha 5-7) hasábúak, a szélük
végig (vagy legalább a felétől kezdődően) fogacskás, a termés gömbös is lehet
A levéllemezkék legfeljebb a lemez feléig szeldeltek, ekkor három (néha 5-7) hasábúak, a szélük
végig (vagy legalább a felétől kezdődően) fogacskás, a termés hosszúkás is lehet