Közepes termetű (0,5 - 1 m) közepesen erősen elágazó, kissé rövidszőrös (főleg a szár alul) vagy kopaszodó növény. A virága kicsi, a szirmok is kicsik, halvány lilás-kékesek, tk. hasáb alakúak, kicsípettek. A bibeszál/bibe kezdetben rövid (később nyúlik meg), de csak közepesen hosszú (nem ér túl a szirmokon). A bibe vége típusosan négyosztatú, de van irodalom (pl.: Iconographia), amely
a négyosztatú mellett esetenként bunkós végű bibével is jelzi a fajt. A terméstok igen aprón szőrös vagy kopaszodó, típusosan nem mirigyes.
A levelei szórt állásúak, tojásdad-lándzsások, ülők, a szélük finoman fogas-fűrészes. A szár hengeres.
Nedves-üde magaskórós növényzetben, patakpartokon, tópartokon többfelé előfordul, de inkább szórványosan.
[Hasonlít a mirigyes füzikéhez (E. ciliatum), de annak a terméstokja határozottan és sűrűn mirigyes - ennek nem -, vannak átellenes állású szárlevelei (inkább középen/lentebb) - ennek nincsenek - és a levelei nem ülők - mint ennek -, hanem rövid nyelesek.]
[Megj.: 1.: Gyógynövénynek termesztik is. A gyógynövénytermék- és reklámfotókon vagy rajzokon látható példányok
gyakran nem a típusos kisvirágú füzike bélyegeket mutatják, pl.: nagy és sötétrózsás színű, kerekded (bár kicsípett) szirmokat
mutatnak. Így a fotók/rajzok inkább borzas füzikének vagy sötétzöld füzikének (vagy még másoknak is) tűnnek, bár nem elképzelhetetlen ezek felé való átmeneti morfológiát
mutató kisvirágú füzike: a termesztés bizonyára szelektálhat sajátos formákat.
2.: Egyes gyógynövény ismertetők néhány "kisvirágú füzike hatású gyógyfajtát" sorolnak fel, amelyek rendszertanilag - és így
morfológiailag is - eltérő fajok. Talán ez is hozzájárul, hogy itt-ott - még néha rendszertani lapokon is (!) - botanikailag pongyola módon (de a gyógyítás érdekében mégis célszerűen összevonva (?)) kisvirágú füzikének jelzik a nem kisvirágú füzike morfológiájú fajt (is).]