| Betűméret: | » kisebb | » nagyobb |
Fekete nyár [Populus nigra]
Család: fűzfafélék - Salicaceae
Levele - a hosszú- és rövid hajtásoknál eltérően - egyenes levélalappal deltoid, háromszög vagy a levélalap két széle szöget zár be és a levél inkább romboid forma. Illóolajtermő mirigyek a levélnyél és levélalap közelében nem jellemzőek (megkülönböztető jelleg a kanadai nyártól). A levéllemez csúcsa közepesen hosszan vagy hosszan kihegyesedő, a levélszél a csúcsa felé lehet finoman fogazott. A levélerezet alsó érelágazása ált. a levélaptól indul. A kipattanó rügyek és fiatal hajtások illatoznak, a rügypikkelyeket is ragadós, illatos nedv boríthatja.
Nagy termetű nyárfaj, népi neve "topolyafa". Idős kérge erősen, mélyen repedezett, gyakorta kisebb dudorok is vannak rajta (ezt többen faji jellegnek tartják).
Folyóártereinkben őshonos, állományalkotó. Homokon az őshonossága vitatott. Régóta, néhány fajtában nemesítik, többfelé ültetik (bár napjainkban már a » "nemesnyár"-fajok/fajták ültetése kezd gyakoribb lenni).
Egy formája az ún. "tiszaparti nyár" főleg a Felső Tisza-mentén honos, ez kevéssé terebélyes koronájú (utolsó fotók).
Keskeny koronájú alfaja (subsp. piramidalis) népies néven a "jegenyenyár", kedvelt park- és sorfa, néhány fajtáját (pl.: P. nigra cv. 'italica') sokfelé ültetik.
[*: Megj.: A kéreg dudorosságának oka néha vírus- vagy baktériumfertőzés miatti sejtburjánzás, amely más fajoknál is, pl.: a » platánnál is előfordul, ezt ne tévesszük össze a faj-/fajtajellegű dudorossággal.]
Dudoros kérgű idős fekete nyárfák a Duna-ártérben (Gödi-sziget és Duna-kanyar) és a Tisza-Szamos vidéken (Fehérgyarmat)
Fekete nyár
Fekete nyár levelei
Jegenyenyár
Jegenyenyár
A jegenyenyár korai levelei
A jegenyenyár termése
Ritkább feketenyár levéltípus (csipkés-fogas levélszéllel):
Fekete nyár a Tisza-parton (Felső-Tiszavidék)
Fekete nyár a Tisza-parton (Felső-Tiszavidék)
Fekete nyár a Tisza-parton (Felső-Tiszavidék)
