Zöld muhar [Setaria viridis]
Család: pázsitfüvek - Poaceae (Gramineae)
Közepes termetű (0,6-1 m) muharfaj, a gallérsertéi típusosan hosszúak (!) vagy közepesen hosszúak, sűrűn állnak,
nem ragadósak és nem/alig érdesek, mert
vagy csupaszok vagy csak igen kicsi, kifelé álló tüskéket viselnek (8x nagyító!). A serték
leggyakrabban oldalt-felfelé állnak, lágyak-hajlékonyak (!). A bugaágakban 2 vagy több virág van.
A virágzat típusosan tömött, néha ritkásabb, néha alul kissé szaggatott, rövid vagy közepesen hosszú, a vége
típusosan tompás, néha
hegyesebben kúpos, felálló de néha bókoló is. Gyakori, hogy éréskor a buga oldalvirágzatai a hozzájuk
tartozó oldaltengellyel együtt, egyben hullanak le.
A szár a virágzat alatt egy rövid szakaszon érdes.
Változatos, többféle fenotípusban is megjelenik! (Lásd lentebb: zöldmuhar fenotípusok, ahol a ritkábban megjelenő
fenotípus esetében kérdés lehet, hogy nem hibridizáció eredménye-e.)
Gyomtársulásokban, útszéleken, árokpartokon, kertekben gyakori.
Zöld muhar fenotípusok - egyes fenotípusok a » ragadós muharra vagy a » csalékony
muharra hasonlítanak, de azok gallérsertéi merevek, a zöld muharé pedig lágyabb-hajlékonyabb. Azok gallérsertéi
nagyítva jól kiemelkedő tüskéket viselnek, a zöld muharé pedig simák vagy alig-alig kiemelkedő tüskések.
A gallérserték változatosan hosszúak, néha egészen rövidek vagy jórészt hiányzanak is.
Zöld muhar gallérserték: a serték simák vagy csak nagyon kis tüskék vannak rajta - a
tüskék (ha vannak) felfelé (kifelé) állók. A serték tk. hajlékonyak.
A levélhüvely és a levéllemez találkozásánál belül "szőrkoszorú" lehet.
(A levélhüvely kevéssel a felső vége előtt meghajlítva/megtörve.)
Egy gyökeres csomója
Ragadós muhar és zöld muhar egymás mellett
Zöld muhar és pirók ujjasmuhar egymás mellett
Zöld muhar (bal szélsők), ragadós muhar (középsők) és pillás ujjasmuhar (jobb szélsők)