A család nemzetségeinek és fajainak közös, névadó morfológiai tulajdonsága az ajakos virág: ahol a csésze csővé forrt,
kisebb-nagyobb, részarányos vagy részaránytalan cimpákban végződik.
A virág is pártacsővel rendelkezik, mely végén a párta látszólag sugarasan részarányos vagy egyajkú,
illetve a legtöbb nemzetség esetén jól láthatóan kétajkú: alsó- és felső ajak.
A növény
szára gyakorta "négyszögletes", több fajnál kiemelkedő élek futnak rajta végig. A levelek átellenes, gyakorta keresztben
átellenes* állásúak; a virágok sok nemzetség esetén álörvös** állásúak, a virágok két fellevél levélhónaljából erednek.
*: Keresztben átellenes állás: az egymással szembenálló levélpárok síkjai a tőlük egyel feljebb és lejjebb álló levélpárok síkjával kb. 90 fokos szöget zárnak be.
**: Álörvös állás: nem körkörösen erednek a virágkocsányok, hanem csak tk. két pontból, de a virágok úgy tűnik, mintha mégis körben (örvösen) helyezkednének el.
Képes magyarázat:
Az ajakos virág felső [a] és alsó [b] ajkai (mocsári tisztesfű és szőrös kenderkefű). A tisztesfüvön jól megfigyelhető az álörvös virágállás, valamint a kihullott párta után visszamaradó csésze és csészecimpák is.
Átellenes, illetve keresztben átellenes levélállás - attól függ, hogy az "a"-val jelölt (a száron egymás után következő) levélpárok síkjai egymáshoz képest milyen szögben helyezkednek el. (Tarlóvirág és peszterce.) Mindkét növényen jól megfigyelhető az álörvös virágállás is.
Család: AMARÁNTFÉLÉK [Amaranthaceae]
Leggyakoribbak az amaranthus (disznóparéj) nemzetség fajai. Leginkább gyakori gyomok, leveleik hosszúkás-oválisak, nyelesek, szórt állásúak, a növény heverő-felálló és elágazó, a virágok zöldesek, sárgásszöldek, aprók, sűrűn állók.
Képes magyarázat:
A disznóparéj nemzetségre jellemző levelek [a] és virágzat [b]