1. a csésze csővé forrt, kisebb-nagyobb, részarányos
vagy részaránytalan cimpákban végződik.
A virág is pártacsővel rendelkezik, mely
végén a párta látszólag sugarasan részarányos
vagy egyajkú, illetve a legtöbb nemzetség esetén
jól láthatóan kétajkú: alsó- és felső ajak.
A növény szára gyakorta "négyszögletes",
több fajnál kiemelkedő élek futnak rajta végig.
A levelek átellenes, gyakorta keresztben átellenes
állásúak.

    Rózsafélék
    Érdeslevelűek
    Ajakosok
    Harangvirágfélék

2. A disznóparéjok is idetartoznak.
Gyakori gyomok, leveleik hosszúkás-oválisak,
nyelesek, szórt állásúak, a virágok zöldesek,
sárgásszöldek, aprók, sűrűn állók.

    Rózsafélék
    Amarántfélék
    Érdeslevelűek
    Tökfélék

3. A leveleik általábam nem épek, leggyakrabban
tenyeresen osztottak, a virágjuk ősi
virágtípus, sok porzóval és sok termővel.

    Fészkesek
    Érdeslevelűek
    Burgonyafélék
    Boglárkafélék

4. a virág kétkörös (csésze + párta), a párta
virágszirmainak száma leggyakrabban öt,
vagy annak többszöröse.
Majdnem kizárólagos a sárga színű szirom.
Termésük aszmagcsokor.

    Fészkesek
    Érdeslevelűek
    Burgonyafélék
    Boglárkafélék

5. A virág fehér vagy lilás szirmú, forrt,
rövidcsövű párta jellemzi. A virágból az ivaros
részek kúpszerűen kiemelkednek.
Termésük változatos, bogyótermésük lehet piros
vagy fekete, ritkábban sárga színű. Ide tartozik
az ebszőlő is.

    Fészkesek
    Érdeslevelűek
    Buzérfélék
    Csucsorfélék

6. Többnyire összetett vagy többszörösen összetett,
páratlanul szárnyalt levelek mélyen szeldelt
levélkékkel, esetleg a tenyeresen karéjos
vagy hasogatott levelek a jellemzőek.
A virágtengelyek "egy pontból" erednek.
A termés gyakran ikerkaszat.

    Ernyősök
    Ajakosok
    Érdeslevelűek
    Mácsonyafélék

7. Forrt csésze, forrt párta található,
melyek csővel kezdődnek és rövidebb
-hosszabb cimpákban végződnek.
Egyes nemzetségek virágzata jellegzetes
"forgó". Több lilás sziromszínű fajra jellemző
az antocián színváltozás. A növény zöld részei
egy faj kivételével szőrösek.

    Ernyősök
    Ajakosok
    Érdeslevelűek
    Mácsonyafélék

8. A legtöbb nemzetséget és fajt magába foglaló
család. A fajok közös ismertetőjele, hogy
"fészek" virágzatuk van: a csöves és/vagy
nyelves virágok sokasága egy közös fészekben
ül. A termésük kaszat, amely nemritkán
repítőkészüléket visel.

    Pillangósvirágúak
    Repkényfélék
    Őszirózsafélék
    Pacsirtafűfélék

9. Leveleik örvös levélállásúak, virágzatuk
levélhónalji, vagy végálló buga, dús,
apró fehér vagy sárga virágokkal.

    Galajfélék
    Fészkesek
    Ajakosok
    Gólyaorrfélék

10. Jellemző a lilás és kékes színű virág,
amelyben a szirmok harang alakot formáznak.

    Galajfélék
    Fészkesek
    Ajakosok
    Harangvirágfélék

11. Négy virágszirmuk kereszt alakot formáz,
és becő vagy becőke termésük van. Ez a
termés gyakran a hüvelyhez
hasonló, de benne a magok válaszfalon ülnek.

    Galajfélék
    Keresztesvirágúak
    Ajakosok
    Harangvirágfélék

12. Felálló szárú elágazó, vékony-hosszúkás
vagy szálasan vékony levelű növények.
Jó ismertetőjelük a zöldessárga virágzat,
ahol szabad szemmel az alapjukkal összeérő,
szív alakú murvalevelek tűnnek elő leginkább.
A növény sérüléskor keserű, fehér nedvet
ereszt.

    Kutyatejfélék
    Csucsorfélék
    Keresztesvirágúak
    Szegfűfélék

13. Közös ismertetőjelük a felálló termet
és a többnyire lilás vagy sárga virág,
ahol a szirmok hosszúkás magház csúcsán ülnek.

    Ernyősök
    Ajakosok
    Érdeslevelűek
    Ligetszépefélék

14. Átellenes levélállás, viszonylag nagy
levelek jellemzik, a levelek lehetnek épek,
de mélyen szeldeltek is.
A virágzat "fejecskét" alkotó fészek,
ahol a szélső virágkör virágai gyakorta
nagyobbak, a "fejecskéből" kiállók.
Ilyenek például a varfüvek, ördögszem is.

    Őszirózsafélék (Fészkesek)
    Érdeslevelűek
    Mácsonyafélék
    Mályvafélék

15. Sérülve tejnedvet eresztenek, termésük lyukakkal
nyíló tok, melyben sok apró mag található.
Az egész növény gyakran erős "drog" illatú,
nagy, könnyen lehulló színes (egyszínű piros,
fehér) puha, nedvdús szirmokkal.

    Mályvafélék
    Mákfélék
    Ajakosok
    Őszirózsafélék

16. Közös ismertetőjel, hogy termésük
hüvelytermés, amelyben a magvak válaszfal
nélkül ülnek. Egy nemzetség (Amorpha)
kivételével a pillangós virág is jó
ismertetőjel; a virágban a szirmok
elnevezése: "csónak", "evezők", "vitorla".

    Ajakosok
    Keresztesvirágúak
    Mályvafélék
    Pillangósvirágúak

17. Közös ismertetőjük az összetett
toktermés-csokor és a nagy, általában
lilás, lilásfehér virágszirom.

    Mályvafélék
    Mákfélék
    Ajakosok
    Őszirózsafélék

18. Legtöbbjüknek páratlanul szárnyalt, összetett
levelei vannak ép, vagy szeldelt levélkékkel,
gyakori a pálhalevelek megléte. A virágjuk ősi
típusú teljes virág, sok faj esetében nagy
szirmokkal.

    Utifűfélék
    Rózsafélék
    Nősziromfélék

19. A párta forrtszirmú, bár sok fajnál a virágban
szabadszirmúnak látszik, de onnan kiemelve
láthatjuk, hogy a szirmok a tövüknél
összeforrtak és egy karimával illeszkednek
a virágba. Így a párta egyben hullik ki a virágból.
A termés tok. Ilyen például a veronika, az ökörfarkkóró.

    Érdeslevelűek
    Rózsafélék
    Tátogatófélék
    Csucsorfélék

20. Tőálló leveleik vannak, a szár pedig csak
egyetlen (ritkább) faj esetében leveles.
A tőálló levelek közül egy vagy több
hosszú, el nem ágazó szár törekszik felfelé,
amelynek a végén kezdetben rövid, de később
megnyúló, sűrű, hengeres füzérvirágzat van.

    Érdeslevelűek
    Utifűfélék
    Tátogatófélék
    Csucsorfélék

21. Forrt, hosszúkás vagy gömbölyded, néha
hólyagosan "felfújt" csésze jellemzi.
Nagy vagy más esetben kisebb, színes,
többnyire nem épszélű (kicsípett,
sallangos) sziromlevelek jellemzik, a
szirmok száma öt vagy többszörösen sok.
A levelek szárölelők, szárcsomókról
erednek, szórt vagy átellenes állásúak,
vékony-szálas vagy hosszúkás-szélesebbek.

    Szegfűfélék
    Tátogatófélék
    Keserűfűfélék
    Ajakosok