| Betűméret: | » kisebb | » nagyobb |
Család: LIBATOPFÉLÉK [Chenopodiaceae]
A családba több nemzetség tartozik, leggyakrabban a libatopokkal és labodákkal találkozhatunk, mert többségük ruderália-faj, néhány fajuk özöngyomnak tekinthető.
Képes magyarázat:
A libatopok és labodák többsége jól felismerhető felálló, ágas termetéről, szórt levélállásáról, ülő vagy rövidnyelű leveleiről, melyek ék- vagy nyilas vállúak, az alsó levelek gyakran rombusz-, deltoid alakúak, a felsők lándzsás-hosszúkások, a levélszélek fogas-öblösek. A virágzat is jó ismertetőjel: szürkés-zöldes, fehéres, sárgásfehér sűrű, apró virágokkal. A virágzati tengelyek a levélhónaljakból erednek, de van végálló füzér is.
Család: LIGETSZÉPEFÉLÉK [Onagraceae (Oenotheraceae)]
Főként üde vagy félszáraz termőhelyeken élő fajok, a család a ligetszépékről kapta a nevét, de idetartoznak még többek között a gyakori füzikék, derécék is. Közös ismertetőjelük a felálló termet (néhány fajuk bokrosan elágazó is) és a többnyire lilás vagy sárga virág, ahol a szirmok hosszúkás magház csúcsán ülnek.
Képes magyarázat:
Virágzó, termő ligetszépe-faj.
Család: LILOMFÉLÉK [Liliaceae]
Változatos habitusú egyszikű növények, melyek keskeny-hosszú vagy szélesebb, párhuzamos erezetű levelükről, nagy, liliomféle virágjukról, toktermésükről jól felismerhetők.
Kónya madártej [a] jellemző liliomvirággal, és egy salamonpecsét-faj [b]. A salamonpecsét képén jól látszik az egyszikűekre jellemző párhuzamos (mellékeres) levélerezet és a toktermés.
Néhány gyakoribb faj
Libatopfélék
Fényes laboda
Fehér libatop
Ligetszépefélék
Vörös ligetszépe
Erdei deréce
Borzas füzike
Liliomfélék
Pusztai madártej
Soktérdű salamonpecsét
Ágas homokliliom
