Hírháttér - II.      Fafajok pusztulása

---

Több fafajt érintett vagy érint pusztulási hullám. Az őshonos fajaink esetében ismertebb a szilfavész (főképpen az 1960-évektől a '80-as évekig, de napjainkban is még elő-előfordul egy-egy állományban) és a tölgypusztulás (főként az 1980-90-es évek).
Ezekre a "régi" pusztulási hullámokra a magyarázat vagy valamely kórokozó tömeges fertőzése (pl.: a szilfák esete) vagy komplex okokra gyanakszunk (pl.: a tölgypusztulás), ahol az okok együtt hatnak.
Néhány éve figyelhető meg egyes országrészekben és erdőrészekben őshonos körisfajaink tömegesedő pusztulása is, erről itt található egy ismertető:
» https://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/egyelore-nem-talaljak-a-koris-hajtaspusztulassal-szemben-rezisztens-egyedeket-az-erdesz-szakemberek

Mostanában - egy-két évtizede - új ok is felmerül fafaj-pusztulásra magyarázatként, ez a KLÍMAVÁLTOZÁS, amely - egyelőre (?) - a nem őshonos vagy nemesített, esetleg más klimatikus viszonyok közül származó növényeket érinti: például sokfelé pusztulnak a tuják [1. foto], de néhol a nemesített nyárfajták is [2. foto]. Az akácok esetében sem ritka a csúcsszáradás [3. foto].
Még több fajt is lehetne említeni, amely esetében elszáradásos pusztulás figyelhető meg legalább itt-ott, még kettőt jelzünk ezek közül: a nyírfák között is megfigyelhető, hogy sok helyen legyengültek és/vagy száradnak [4./a foto] valamint a fűzfák is sérülékenyebbé váltak itt-ott [4./b, 4.c foto].

A továbbiakban a lucfenyőt emeljük ki, amely faj nagyobb mértékű pusztulása nagyjából a 2000-es évek elejétől kezdve figyelhető meg Magyarországon és a pusztulás az utóbbi néhány évben nagyon felgyorsult.


Pusztuló lucfenyő egy ültetett, kisebb állományban Hatvan mellett - 2026. június.

A botanikus és erdész szakemberek úgy vélik, hogy a hidegebb-nedvesebb klímát igénylő luc eddig még elviselte a Magyarországi élőhelyeket (főképp a lucnak is megfelelő bükkös klímán), de egy pár éve a már megnövekedett évi átlaghőmérséklet, a "forróbb" nyári napok és ehhez képest kevés csapadékmennyiség már "klímastressz"-et okoz a lucok esetében. A lucfenyők közül sok akár magánosan ültetve, akár csoportos állományokban, akár településeken, akár erdőkben néhány év alatt kiszárad.
A jelenségről egy összefoglaló híradás itt elérhető: » https://www.atomki.hu/events/view/982

A jelenség mint a felmérésből is látszik, de a településeken és a természetben járva is tapasztaljuk, nem egyaránt érint érint minden egyedet vagy állományt. Bár sok a beteg és elpusztult fa, sok van még olyan is, amely (még?) egészséges.

2026. júniusában az Olaszkapu-környéki (Bükk-hg.) telepített lucos-lucelegyes állományokban és erdőrészekben mi is megfigyeltük a tömeges pusztulást. Bár a fenyő a neki is megfelelő bükkös klímán él, az eddig jó kondícióban lévő fák egy ideje mégis tömegesen száradnak el. Különösen erős a pusztulás mértéke (vagyis, hogy az állomány hány százalékát értinti) az elegyetlen, sűrű, kb. azonos életkorú állományokban. Ez általános ökológiai jellemző is: ha egy érzékenyebb egyed bármi miatt is - de most például a" klímastressz" miatt - legyengül és kórkozóval megfertőződik, a közel lévő, hasonló élettani potenciálú többi fajtársra könnyen átterjed a kórokozó. Tehát ha jónéhányan a klímastressz miatt még éppenhogy nem is betegednének meg - hiszen általában az egyedek érzékenysége legalább valamelyest eltérő és vannak közöttük a stresszel szemben ellenállóbak is -, a kórokozók azokat is könnyen megtalálják és azok is elpusztul(hat)nak.

A jelenséget és a jövőbe tekintő megoldását a területen kihelyezett ismertető tábla [5. foto] szövege segítségével lehet még jobban megismerni. A szakemberek az erdő fenntartása érdekében a klímánkhoz jobban illeszkedő őshonos fafajokat ültetnek az elszáradt lucok helyére.

Néhány észrevétel: A területen jónéhány luc újulatot - felnövekvőben lévő magoncot - is látunk. Az elpusztult és beteg idős lucok eltávolítása és a fafajcsere mellett ezen lucmagoncok meghagyása és esetleg erdészeti módszerekkel történő "megsegítése" további megfigyelési lehetőségeket adhatna: a magoncok a továbbiakban esetleg másképpen viselik-e a klímaváltozást mint az idős fák?
Ha az elegyetlen, sűrű lucosokról napjainkban már érdemes is lemondani, talán nem kellene teljesen lemondanunk a lucelegyes erdőrészekről, hátha találni a magoncok között olyan genetikai állományú egyedeket, amelyek fenn tudnának maradni?
Különböző genetikai állományú - például más-más klímájú területekről származó ökotípusú, más tűrőképességű - luc magoncok klímatűrésével kapcsolatos külföldi megfigyelések/kísérletek történnek, és a kezdeti megfigyelések ígéretesnek tűnnek. Például:

» https://www.frontiersin.org/journals/forests-and-global-change/articles/10.3389/ffgc.2024.1370934/full
» https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0048969725010897

A területen teljesen egészséges idős lucokat is találni. A további megfigyelésük alapot adhat a lucnak mint a hegyvidéki tájba mégis csak "beilleszthető" fajnak a fenntartásához - például tűrőképesebb genetikai állományú magoncok gyűjtéséhez és abból elegyes erdőrészek esetleges újratelepítéséhez (?). A megfigyelés, kísérlet, próbálkozás - ha megtörténik esetleg - hosszú évtizedeket vehet igénybe, türelmesnek kell lenni.

A lucfenyő flóralapja:

»  Lucfenyő...

Fotók:


1.: Tuja tömeges pusztulása - a hazai klíma már nem megfelelő a nedvesebb területről származó fajnak - Hatvan, 2026. június.


2.: Oszlopos nyárfák pusztulása - a klímastressz okozza ezen állomány esetében is (?) - Lőrinci, 2026. június.


3./a: Akác csúcsszáradása - középidős akácfáknak még nem kellene így viselkedni: ez is mutatja, hogy valamilyen változási folyamat történik akár a klímában, akár kórokozók megjelenésében/terjedésében - Nagygombos, 2026. június.


3./b: Akác csúcsszáradása - középidős akácfáknak még nem kellene így viselkedni: ez is mutatja, hogy valamilyen változási folyamat történik akár a klímában, akár kórokozók megjelenésében/terjedésében - Nagygombos, 2026. június.


4./a: Legyengült és elszáradt nyírfák - a nyír hidegebb és nedvesebb klímában kialakult faj, nem kedvező számára a mostani időjárás - Lőrinci, 2026. június.


4./b: Legyengült és elszáradt fehér füzek - Lőrinci, 2026. június.


4./c: Legyengült és elszáradt fák - Zagyvaszántó 2026.

---

5.: 🔎 A kép rákattintva nagyítható! - az erdészet tájékoztatója az Olaszkapu környéki erdők helyzetéről - 2026. június.


6.: Lucpusztulás az Olaszkapu mellett - 2026. június.


7.: Lucpusztulás az Olaszkapu mellett - 2026.június.


8.: Lucpusztulás az Olaszkapu mellett - 2026.június.


9.: Magoncok a pusztuló idős állomány mellett/közelében - 2026.június.


10.: Magoncok a pusztuló idős állomány mellett/közelében - 2026.június.


11.: A fenyőtoboz lehet kissé gyantás, de ez a mértékű "könnyzés" talán már a fa romló egészségi állapotát (a kórokozók elleni fokozott gyantatermelés) mutatja - 2026.június.


12.: Vannak teljesen egészséges lucok is a környéken, ezek, amennyiben a későbbiekben esetleg nem érinti őket a klímastressz, adhatnának alapot "ellenállób fajta" magok gyűjtéséhez és kísérleti luctelepítésekhez (?) - 2026.június.