Mester Zs - Toldi Z: Magyarország flórája és vegetációja

V e g e t á c i ó l a p

Betűméret:

Antropogén erdők - folyamatos emberi beavatkozással alakított erdők
(ÁNÉR: egyéb erdők és fás élőhelyek /a botanikus kertek, arborétumok kivételével/)

Ide azokat az erdőket és fás-füves vegetáció-komplexumokat sorolhatjuk, amelyeket az emberi beavatkozás alakított ki, vagy folyamatos beavatkozás szükséges a jelenlegi állapotuk fennmaradásához.
Ilyenek például a:

- dzsungelgyümölcsösök,
- legelőerdők és fás legelők,
- parkerdők és parkok,
- arborétumok, botanikus kertek.

A dzsungelgyümölcsösök a folyóártéri őslakosság által létrehozott vegetáció-komplexumok, amelyben az ártéri ligeterdő fajai és az ősi magyar vagy egyéb termesztett gyümölcsfafajok alkotnak egy sajátságos vegetációt. Legjelentősebb kiterjedésben a Felső-Tiszavidéken maradtak fenn. Értékük, hogy a gyümölcsfa-fajták régi, ellenálló típusúak vagy régi magyar fajták (főként szilva- körte, dió), melyek csak itt őrződtek meg. Ilyen például a milotai dió is, melynek kertekben történő termesztését is újabban ismét felkarolták. A fajták többsége az ártéri erdőkbe beilleszkedő, önfenntartó vegetációt alakított ki. Ezt a vegetációt a mai ember még kezeli, a gyümölcsöket leszüreteli, a területhez való hozzáférést fenntartja, ezzel a vegetációt még tovább alakíthatja. Egyes (pl.: nemzeti parki) területeken a régóta való magára hagyás miatt szinte járhatatlanná vált aljnövényzet és cserjeszint irtásával és értékesebb fajták (újra)ültetésével a terület » rehabilitációjával is próbálkoznak.

A legelőerdőket az alföldi vagy középhegységi tölgyesekből alakította ki az ember, a fák részleges kivágásával. Az általában idős hagyásfák egymástól nagyobb távolságokra állnak, közöttük legeltetett és/vagy kaszált gyep található. A legelőerdők védendő társulások, mert olyan, az ember által kialakított vegetációk, melyben sajátos módon őrződött meg és alakult ki a nagy fajgazdagság. Gyakori, hogy több védett növény is található ezekben a gyepekben vagy ritka erdőssztyeppi, lejtősztyeppi társulások (pl.: Campanulo-Stipetum, stb.) vannak itt.
Sajátosságuk, hogy további megőrzésükhöz a folyamatos emberi beavatkozás - célszerűen a legeltetés, esetleg a kaszálás - szükséges, különben a gyepek leromlanak és ruderáliákká válhatnak, majd cserjésedés végül beerdősülés indul meg.
A fás legelő és a legelőerdő fogalmat a fás és gyepes vegetáció arányának megfelelően használhatjuk.

A parkerdők többé-kevésbé természetközeli állapotú társulásokból alakulnak ki (pl.: homoki tölgyesek, stb.) de ezek is folyamatos kezelés alatt állnak, általában az ember szabadidő töltése céljából. Az aljnövényzetet és cserjeszintet rendszeresen irthatják, sétautakat alakíthatnak ki, pihenő padokat helyezhetnek ki, a fákat rendszeresen kezelik (a balesetvédelem miatt a száraz ágakat eltávolítják, permeteznek, stb.). Több helyen parkerdei viszonyok között mutatnak be vadon élő állatokat - tulajdonképpen az állatkertet nagyobb és természetesebb állapotú területre kiterjesztve.
A terheltség ellenére a parkerdőknek vannak azért olyan részleteik is, amelyek emberi beavatkozásokkal vagy jelenléttel (taposás!) kevésbé terheltek, itt még részben megőrződhet az eredeti vegetáció.

A parkok a legkevésbé természetközeli fás-erdős területek. Gyakorta települések belterületein találhatók, eredeti vegetációjuk folyamatos kezelés és változtatás alatt van - pl.: tájidegen fajok preferálása, beültetése. Az őshonos fajokon kívül kedvelt parkfák: korai juhar, hibrid platán, vadgesztenye, francia juhar, zöld juhar, vörösfenyő, gingko és még sok egyéb faj.

Az arborétumok, botanikus kertek (tulajdonképpen botanikai gyűjtemények) fenntartásának célja, hogy sok növényfajt egy helyen meg lehessen tekinteni. Vezetőfüzetek, szakmai anyagok, feliratok segítik a tájékoztatást. Sok faj nem a hazai flóra tagja, hanem a világ minden tájáról gyűjtött. A park képe gondozott, rendezett. Ilyen arborétum, botanikus kert például a vácrátóti botanikus kert, ahol több mint 12000 taxonos gyűjtemény található, vagy a kámoni arborétum, a zirci arbortétum vagy a szarvasi arborétum illetve az erdőtelki arborétum.

Dzsungelgyümölcsös-rehabilitáció (Kaszonyi-hegy)

Park és parkerdő részlet

Fás legelő

"Gondozott" parkerdő településhez közeli intézmény területén

Parkerdő a Mátrában: a kirándulók számára sétaösvényeket jelölnek ki, asztalok, esőbeálló is található. A letöredező, "veszélyes" ágakat rendszeresen nyesik, tisztást alakítottak ki. A társulás még közel természetes állapotú bükkelegyes tölgyes. (A nyírfák ültetettek.)