Szikesek

Szikesek
(ÁNÉR: szikesek) Szikes tavak

A szikesek és szikes tavak főként az alföldön alakulnak ki olyan területeken, ahol a talaj felső rétegeiben a felfelé irányuló talajoldat-áramlás kiválasztja a sziksókat (nátrium- és ammóniumsókat: szulfátokat, karbonátokat).

A szikeseknek több típusa van, ezek közül a szolonyec (agyagos szerkezetes szik) és szoloncsák (szerkezet nélküli szódás szik) szikes pusztákat említjük. A szolonyec-szikesen gazdagabb vegetáció tenyészik, a szoloncsákon már felszíni sókiválás is megfigyelhető, itt csak a legsótűrőbb növények élnek meg.
A szikesek természeti szempontból értékesek, mivel az átlagos talajfelszínhez képest kis (néhány cm) térszínsüllyedés vagy térszintemelkedés is más-más szikes-altípust alakít ki, ezért a szikespuszta változatos, egészében fajgazdag és különleges élőhely. A szikes élőhelyjelleg alapján a következőket különítjük el: nedves-szikes laposok (I. osztályú szikes); iszapos-szikes tócsák és szikes puszták (II. és III: oszt.); szikpadka-szikfok (IV. oszt.)
A vegetáció szempontjából is rendszerzhetjük a szikeseket, pl.: cickórós-szikes (sziki cickafark), ürmöspuszta (sziki üröm), mézpázsitos szikes (sziki mézpázsit), stb. Sajátos pázsitfüvek alkotják a nyílt vagy zárt sziki gyepeket (pl.: veres csenkesz, sovány csenkesz, sziki perje). A szikesek szép növényei közé tartozik még a szikipozdor, a sziki utifű, sóvirág. A változatos szikes vegetáció sok gerinctelen és gerinces állatfajnak is otthont ad, a szikeseknek többek között sajátos egyenesszárnyú-, szitakötő-, csiga- és madárfaunája van.
Szép, nagy kiterjedésű szikes területeink vannak a Hortobágyon és a Kiskunságban. Kisebb kiterjedésű, de szép vegetációjú szikesek találhatók pl.: a Dél-hevesi pusztákon vagy Nagykáta, Farmos környékén a Jászságban.
Meg kell említeni, hogy a másodlagos szikesedés is jellemzi hazánk egyes területeit, főként az Alföld Északi-középhegységgel érintkező hegylábperemi területeit. A szikesek itt érik el északi kiterjedésük határait. Itt a mezőségi- és réti talajtípusok indulnak szikesedésnek: a sziksókiválás nem nagy mérvű és nem éri el a felszínt. Nagyon szép vegetációt tartanak meg ezek a területek, például kocsordos-őszirózsás szikeseket, ezeken a területeken tömeges lehet a kamilla is.

A szikes tavak tovább növelik a szikesek értékét. A kis kiterjedésű sziki mocsarak és tavacskák hazánk sás-, palka, kákavegetációjának fajgazdagságát növelik, a nagyobb szikes tavak a vízimadarak jelentős élő-, vándorpihenő- és telelőhelyei. Sajnos a kiszáradás fenyeget több szikes tavat, csökkentve a természeti értékek élőhelyeit. Szép szikes tavaink vannak a Hortobágyon, Kiskunságban, de ilyen a tiszavasvári Fehér-szik is.


Szikesedő homoki puszta Nagykáta környékén



Kocsordos-őszirózsás, másodlagos szikes (Gyöngyösi-sík)




Enyhén szikesedő rét sóvirággal



Enyhén sótűrő növényzet (kamilla, sziki üröm, mézpázsit)



Ürmös szikespuszta. A képen sziki üröm és sziki utifű. [Nagykáta mellett]



Ürmös-kamillás szikespuszta. A képen sziki üröm és kamilla tömeges megjelenése [Hortobágy, 33-as út, nagyiváni elágazás környékén]



"Sókivirágzás" a környezetétől néhány cm-rel alacsonyabb térszinten (Kiskunság)



Szikpadka - jól látható a növényzet változása a néhány cm-es magaságkülönbség hatására



Padkás szikes



A vízvezető csatornán jól tanulmányozható szikes talajszelvény



Nedves szikes



Nedves szikes aszályos periódusban



Szikespuszta



Szikes a környezetében művelt szántóföld-részletekkel /légifelvétel/



Nádas szikes tó a Hortobágyon (Nagyiván környéke, koratavasszal). Ezek a tavak kitűnő madárélőhelyek.



Kiszáradó szikikákás (zsiókás) szikes tó a közép-Tiszavidéken későnyári aszpektusban (I.). A nedves-vizes részeken még zöldell a vegetáció.



Kiszáradó szikikákás (zsiókás) szikes tó a közép-Tiszavidéken későnyári aszpektusban (II). A száraz részeken már elsárgul a vegetáció. (A növényzet fő tömege a zsióka, a kiemelt képen elvirágzott virágkáka látható.)



Rendre, időlegesen kiszáradó, elszikesedő, mesterséges eredetű tó, amely eredetileg egy kis patakon lévő víztározónak épült. (Heves-Gyöngyösi-sík).
[A kiszáradáskor kiváló sóréteg miatt népiesen, gyakorta a "fehér-szik" nevet adják az ilyen kiszáradó szikes tavaknak.]



A szikesek kis árkainak növénye inkább a káka és gyékény (előtérben) és ritkábban a nád (háttérben, nagyobb tocsogókban). [Hortobágy]

---