A szukcessziót itt a szárazföldön értelmezzük, vizes területek (pl.: tavak) szukcesszióját lásd: annál a témánál.
A szukcesszió a növényzet fejlődése egy adott területen. Általában egy hosszabb ideig (évekig, évtizedekig, vagy akár
sok-sok évtizedig)
tartó folyamat, amely egy kezdeti állapottól (pionír /úttörő/ növényzet) a végállapotig (klimax /záró/ növényzet) tart és néhány
köztes állapoton megy át.
A növényzet fejlődése közben talajfejlődés is történik: a kezdeti csupasz alapkőzet
a környezet és a növények (majd később az állatok is bekapcsolódnak) hatására előbb kőzethatású talajjá alakul, majd váztalajok
jönnek létre, ezután mélyebb, jól tipizálható szerkezeti talajok, majd a klimax talaj (általában erdőtalaj) jön létre.
Alapkőzetnek nem csak a szilárd kő tekinthető, hanem a szukcesszió szempontjából "alapkőzet" például az agyag, homok, lösz is. Bármi, ami
a talaj kifejlődésének az alapját adja.
Előfordulhat, hogy a szukcesszió valamely köztes állapotban hosszabb-rövidebb ideig megáll, mert a továbbfejlődést klimatikus okok (pl.: hideg, szárazság) vagy
talajtani okok (pl.: a felszín folyamatos lepusztulása) tartósan gátolhatják.
A szukcessziót valamelyest befolyásolhatja az alapkőzet, bár a folyamat a legtöbb alapkőzeten (vulkáni kőzet, tengeri- vagy folyami
üledékes kőzet, lösz) hasonló.
A Közép-európai klímaövekben a szukcesszió klimax társulásai általában erdők lesznek - ezért "erdőtalaj" a klimax talaj.
A szukcesszióban lévő terület képe úgy változik, ahogy a növényzet egyre fajgazdagabb lesz, a magassága egyre növekszik.
Előbb zuzmós-mohás területeket látunk, azután megjelennek a kőtörőfüvek, majd a pázsitfüvek, majd a lágyszárúak, végül a fásszárúak.
A növénytársulásokat nézve leggyakoribb, hogy a kezdetben nyílt- és záródó sziklagyepek, nyílt- és záródó homokgyepek, mocsárrétek,
sztyepprétek társulásai
figyelhetők meg előbb, majd a felnövekvő erdőtársulás következik. A társulások fajszáma a szukcesszió előrehaladtával
általában egyre növekszik.
Megkülönböztethetünk elsődleges szukcessziót - ami nagyjából a fentebb leírtaknak felel meg - és másodlagos
szukcessziót, ami leggyakrabban ember által bolygatott területeken történik (pl.: kertek, udvarok, autóparkolók, felhagyott szántóföldek, stb.
szukcessziója). Itt az alapszabályok felborulhatnak, nem feltétlenül a szokásos növényzeti típusok és növényfajok kezdik és folytatják
szukcessziót, és a fajszám is másképpen alakulhat. Egy újonnan kialakított nyílt, útmenti, odahordott földdel borított területen
például a szokásos, kevés faj
által indított szukcesszió helyett a pionírként működő fajok akár százas fajszám-nagyságrendben is megjelenhetnek,
ráadásul úgy, hogy nem is az "igazi" pionírok vannak többségben, hanem az egyébként magasabb fokú társulásokra jellemzők.
Pionír társulás homoki szukcesszióban (nyílt homokgyep zuzmókkal és mohákkal):
Alapkőzet (homok):
A szukcesszió poinírjai közül - főként mohák:
A szukcesszió poinírjai közül - főként zuzmók:
Már valamelyest előre haladott szukcesszió - záródó, kialakulóban lévő homokgyep:
Egy stádium - fásszárúak és gyepek mozaikja (fehér nyárak, galagonyák, boróka és homopkgyep):
Ez már majdnem zárt erdő - kifejlődőben lévő fehérnyáras:
Átmeneti társulás - zárt homokgyep - magasabbrendű növényfajokkal (pázsitfüvek, edényes növények).
A háttérben megjelenő bokrok és fák mutatják, hogy a területen a klimaxtársulás felé való továbbfejlődés is folyik:
Pionír növényzet, nyílt sziklagyepek vulkánikus kőzeten és dolomiton. A pionír növényzet továbbfejlődése is látható -
a nyílt gyepek már záródnak is itt-ott:
Kőtörőfüvek nyílt gyepen - pionír társulás:
Zárt árvalányhajas lejtősztyepp - átmeneti társulás:
A zárt gyepben sok a virágos növényfaj:
Klimax társulás - zárt lomberdő (az erdő zártsága nem jelenti azt, hogy egy-egy kisebb tisztás ne lehetne jelen):
Klimax társulás - zárt lomberdő:
A szukcesszió a nem természetes "alapkőzeten" is lejátszódik - a felhagyott kapubejáraton, betonon és aszfalton is
megtepeszik a pionír növényzet (zuzmók, mohák és kőtörőfű /itt borsos varjuháj/). A zuzmók-mohák-kőtörőfüvek által
kialakított vékonyka talajon hamar megtelepedhetnek pionír virágos növények is - bár kezdetben a fajszám még szegényes -, pl.: egyes
nefelejcs-fajok, porcsinkeserűfű,
pásztortáska, farkaskutyatej, stb.: