A vegetáció megjelenése (összefoglaló a következő menüpontokból elérhető oldalak értelmezéséhez)
Egy terület vegetációjának (növényzet) megjelenése elsősorban a terület klimatikus adottságaitól függ. Elsősorban a makroklíma
határozza meg a növények fajait és a társulásokat: e téren elősorban csapadék (az évi vagy havi mennyiség) és a hőmérséklet
(az évi vagy havi átlag) egymáshoz való viszonyait értjük.
Például
zárt lomberdő lehet ott, ahol nyáron is elegendő a csapadék mennyisége a meleg klíma mellett, de csak fás-füves, mozaikos erdőssztyepp
lehet ott, ahol - mérséket égövi klimatikus körülmények között - nyáron a csapadékátlag görbéje a Walter-féle klímadiagramon a hőmérséklet görbéje alatt marad, tehát meleg,
de csapadékszegény a klíma.
Az említett makroklimatikus viszonyok mellett befolyásoló tényező még a terület mikroklímája is, például az égtájaknak
megfelelő vagy a domborzatnak megfelelő kitettség, az alapkőzet és a talaj milyensége, és ezen túl a vízviszonyok
(pl.: szivárgó/pangó víz, lefutó víz), a napsütéses órák száma... Például az árnyéktűrő, nedvességet kedvelő növények ott találhatók, ahol árnyék van és
párás levegő; a kiszáradást etltűrő növények ott, ahol gyakori a vízhiány, mert például meredek és vékony (tápanyaghiányos)
talajú, déli kitettségű napos és szélfújásos a domboldal, és a növényeknek ezekhez az extrém környezeti körülményekhez kell
alkalmazkodniuk.
A makroklíma nagyobb területekre (pl.: Kárpát-medence, szubmediterrán-területek, mediterráneum, forró égöv, sivatagok...) jellemző, a
mikroklíma ezeken belül akár nagyobb, de akár egészen kis területek csapadék-hőmérséklet-napfény stb. -viszonyai. Például a Nagyalföld
száraz-napsütéses mikroklímája és egy nedves-párás dombvidéki kis szurdokvölgy vagy kis pangóvizes fűzláp mikroklímája.
Bár megjegyzendő, hogy a sokféle terület-adottság és sokféle kiterjedtségű területnagyság miatt még - megközelítés, viszonyítási mértékek kérdése is, de
használható/használatos a mezoklíma fogalom is. Ez esetben például a Kárpát-medence makroklímájáról, a Magyar Alföld vagy a
Magyar középhegység
mezoklímájáról és egy szikes-padkás mélyedék vagy egy dombvidéki szurdokvölgy mikroklímájáról beszélhetünk [1].
A példákat sorolhatnánk még, de a "vegetáció" menüpontból a következő bal oldalsáv címszó-menüpontjaiban lesznek élőhelyi adottságok szerinti megközelítésben
csoportosítva és ismertetve.
[1: Használható és használatos még az igen kis léptékekre a nanoklíma fogalom: például egy levélfelszín vagy
levélfonák "nanoklímája" eltérhet, vagy egy sziklagyepi kődarab felszíne és alja "nanoklímája" és egy erdei mohapárna
felszíne és belseje "nanoklímája" eltérhet, stb.]
Természetes (eredetű) és származék növényasszociációk
A növényzet-együtteseket Közép-európában több mint 400 asszociációba csoportosítják, ezek között vannak magasabb rendű, más asszociációkat
magukba foglaló nagyok, közepes nagyságúak és kicsik. Azokat az asszociációkat, amelyek már nem foglalnak
magukba újabbakat vagy "altípus"-okat, a "konkrét" növénytársulás névvel illetjük.
A még másokat magába foglaló asszociációk nevei többnyire a klímát, alapkőzetet, vízjelleget, növényzet-típust mutatják/tartalmazzák.
A "konkrét"
növénytársulásokat pedig magyarul és latinul is az azokat alkotó
legjellemzőbb és leggyakoribb egy-, kettő- vagy néhány növényfaj nevéből képezzük (néhány kivétellel).
Itt nem akarjuk a meglévő tankönyvi ismertetéseket (se magyarul, se latinul) megismételni, azonban a leggyakoribb közepes- és
kisebb
asszociációkat - többnyire már legutolsó szintű "társulások", de több estben még néhány altípust magába foglaló "típusok" is -
felsoroljuk, ez segíthet a további vegetációlapokon lévő anyagaink jobb áttekintésében.
Megadunk azért besorolásra egy példát, legyen ez a cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) "konkrét" társulás:
Osztály (Classis): Querco-Fagetea - mérsékelt övi lombos erdők (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, tölgyesek)
Rend (Ordo): Fagetalia sylvaticae - közép-európai zárt lombos erdők
Csoport (Alliance): Quercion petraeae - szárazabb, melegebb klímájú tölgyesek (cseres-tölgyesek, mészkerülő tölgyesek)
Társulás (Associatio): Quercetum petraeae-cerris - cseres-tölgyes, amely a társulást fő tömegben alkotó kocsánytalan tölgy
(Quercus petraea) és csertölgy (Quercus cerris) -ről kapta a nevét.
_____________________________
A leggyakoribb (közepes- és nagyasszociáció szinten megadott) növényasszociációk Magyarországon:
Homoki társulások
- Nyílt homokpusztagyepek
- Zárt homokpusztagyepek
- Homoki szyepprétek
- Homoki cserjések
- Borókás-nyárasok
Sziklagyepek, sztyepprétek és félszáraz gyepek
- Nyílt szilikát sziklagyepek
- Zárt szilikát sziklagyepek
- Mészkedvelő- és dolomit sziklagyepek
- Mészkerülő lejtősztyepprét
- Északi lejtősztyepprét
- Szálkaperjés félszáraz gyepek
- Árvalányhajas (lejtő)sztyepprétek
Hegyi rétek, hegyi kaszálórétek
- Verescsenkesz-rét
- Franciaperje-rét
- Hegyi száraz rétek
- Hegyi legelők
Telepített (ültetvény-) erdők és erdőszármazék-társulások
- Fenyves
- Akácos
- Nemesnyáras
- Spontán cserjésedő és erdősödő területek
- Csemetekert, faiskola
- Gesztenyések, egyéb gyümölcsösök, szőlőültetvények
- Legelőerdők (fás legelők)
Egyéb ruderália-asszociációk
- Egyéb, gyakran nem besorolható asszociációk (pl.: törmeléklerakók, külszíni bányászatok, mezsgyék, útszélek, árokpartok növényzete...)
Vízi és vízigényes társulások
- Lebegőhínár-társulások
- Gyökerezőhínár-társulások
- Nádas-gyékényesek
- Parti füzesek-nyárasok
- Parti magassásosok
- Iszaptársulások
- Egyéb vízigényes mikroélőhely-társulások (tócsa, vizes keréknyom stb.)
Antropogén eredetű fátlan növénytakarók
- Szántóföldi kultúrcönózis (olyan mesterséges növényközösség,
amelynek összetételét és szerkezetét komplex mezőgazdasági tevékenység - szántás, vetés, permetezés,
öntözés, aratás, talajelőkészítés stb.) határozza meg
- Cserjés- félcserjés kultúrák (málna-, ribiszke-, egres- stb. ültetvények)
- Egyéb kultúrcönózisok